Főmenü
Misszió
Rólunk
Ki olvas minket?
Oldalainkat 201 vendég és 0 tag böngészi
Egy ausztriai felmérés szomorú eredménye
Ausztriában a fiataloknak mindössze egy százaléka vélekedik úgy, hogy az egyház fontos szerepet tölt be a társadalomban – tájékoztatott az osztrák sajtó április 16-án egy, a témáról készült felmérést ismertetve.
Húsvét előtt az osztrák Ifjúsági Kulturális Kutatóintézet (Institut für Jugendkulturforschung) arról kérdezte a 10 és 19 év közötti fiatalokat, hogyan viszonyulnak a valláshoz. A megkérdezetteknek mintegy a fele azt válaszolta, hogy nem nagyon tud mit kezdeni a vallással, érzelmileg „nem érinti meg” a hit.
Megkérdezték a fiataloktól egyebek között azt is, mire gondolnak, ha a vallás szót hallják. Harmincnyolc százalékuk azt mondta, a szó hallatán semmi nem jut eszébe, hét százalékuk pedig őszintén bevallotta, hogy a vallás semmit sem jelent számára.
A fiatalok több mint egyharmada (34 százalék) nem érzi azt, hogy vallási-ideológiai háttere volna. Ebbe a csoportba tartoznak a teljes vallási elkötelezettség nélküli, egyre növekvő számban a nagyvárosok központjaiban élő fiatalok, de olyanok is, akiket megkereszteltek, mégis eltávolodtak a felekezetüktől, és például azt vallják: „Katolikus vagyok, mégsem hiszek Istenben.”
Minden nyolcadik fiatalkorú azt vallja, hogy a templom nem neki való hely. A templom épületével mindenekelőtt a vallási szimbólumokat és az egyházi szertartásokat kapcsolják össze, mint például a keresztelő vagy az egyházi esküvő (20 százalék), a hit (15 százalék), a kereszténység (12 százalék) vagy akár a hívők közössége (9 százalék).
Minden negyedik fiatalkorú (23 százalék) kritikusan viszonyul a valláshoz. Tizenkét százalékuk azt mondta, hogy az egyház semmit nem jelent számára. Hét százalékuk bírálja, sőt, „lenyúlásnak” tartja az egyházi adót, további három százalék pedig kifogásolja egyfajta „kettős morál” létezését. Egy százalékuk pedig reformokat szeretne.
A többség úgy véli, hogy a vallás magánügy, mindenkinek a saját dolga eldönteni, gyakorolja-e vagy sem, az egyház már nem gyakorol hatást a társadalomra.
A következő nemzedék a felmérés tanúsága szerint vallásszabadságot követel, és a személyre szabott vallásosságot támogatja; szerintük a hitélet mindenkinek a saját dolga. Tapasztalható ugyanakkor az is, hogy a fiatalok szeretnének vallási kötöttségek nélkül élni.
Forrás: MTI
Magyar Kurír