Főmenü
Misszió
Rólunk
Ki olvas minket?
Oldalainkat 213 vendég és 0 tag böngészi
375 ezer ember állt ki az európai vizek védelméért
375 ezer ember tette nyilvánvalóvá az Európai Bizottság számára, hogy kiáll vizeink védelme mellett és azt várja, hogy az Európai Unió ne gyengítse természetes vizeink jó állapotának elérését, ugyanis ennyi aláírás gyűlt össze a vizes élőhelyek védelmének ügyben az elmúlt fél év alatt - közölte a WWF Magyarország.
Az EU tagállamok még 2000-ben döntöttek úgy, hogy a vizeket és vizes élőhelyeket pusztító folyamatokat megállítják, és vizeinket jobb állapotba hozzák legkésőbb 2027-re. A Víz Keretirányelv megalkotásával ehhez létrehozták a megfelelő jogi keretet, de ha el akarjuk érni a 2027-es célokat, a tagállamoknak jelentős lépéseket kell tennie és forrásokat biztosítania.
Az Európai Bizottság 2018 őszén társadalmi konzultációt indított, bárki kifejthette véleményét a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban, a WWF és más civil szervezetek pedig #ProtectWater néven kampányt indítottak azért, hogy minél több állampolgár részt vegyen a konzultációban.
Fél év alatt 375 ezernél is több aláírás gyűlt össze európai szinten, tehát az emberek jelentős része úgy gondolja, hogy meg kell óvni értékes folyóinkat, tavainkat és vizes élőhelyeinket, és meg kell állítani a vizeket érintő természetkárosító tevékenységeket - mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. Ezek után a döntéshozók feladata, hogy a Víz Keretirányelv felülvizsgálata során figyelembe vegyék több százezer ember véleményét.
A társadalmi konzultáció március 11-én zárult, az EU hivatalos elemzése várhatóan 2019 őszén fog megjelenni, a jogszabály jövőjéről pedig 2020 első felében hozzák meg a végső döntést.
Az elmúlt háromszáz évben a Föld vizes élőhelyeinek 87 százaléka elpusztult, 1970 óta az ezekhez kötődő gerinces fajok populációi 83%-kal zsugorodtak. Az európai vizes élőhelyeknek csupán a 40%-a egészséges, Magyarországon pedig a felszíni vizek kevesebb, mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota. Mára hazánk folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90 százaléka eltűnt, ami a biológiai sokféleség nagymértékű csökkenését is eredményezte. Mindez olyan emberi tevékenységek eredménye, mint a gátak és víztározók építése, folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása.
(index.hu)