A világ legtöbbet utazó festménye Jézust ábrázolja
William Holman Hunt az ajtón kopogtató Jézust ábrázoló allegorikus festményét több millióan látták 1905 és 1907 közötti világ körüli útja során.
Akkoriban, a 20. század első éveiben az angol William Holman Hunt (1821–1910) műve valószínűleg az egyik legismertebb kép volt a világon. Emberek milliói zarándokoltak el megcsodálni a „keretbe foglalt prédikációként” leírt festményt. A preraffaelita irányzat egyik alapítójának számító Hunt 21 éves korában kezdett először foglalkozni a témával, és 29 évesen fejezte be műve első verzióját, amely a Jelenések könyve sorainak (3,20) a vizuális megjelenítése: „Íme, az ajtónál állok és zörgetek. Ha valaki meghallja szavamat, és ajtót nyit, bemegyek hozzá, vele étkezem, és ő énvelem.”
A kezében lámpást tartó Jézus egy ajtó előtt áll – az ajtót azonban érdemes figyelmesen szemügyre venni. Nincs rajta kilincs (legalábbis kívülről), benőtték a gyomok, a zsanérok és szögek berozsdásodtak. Csak a bent lévő ember tudja Jézust beengedni, a kép tanítása szerint.
William Holman Hunt még a Szentföldre is elutazott, hogy a telehold fényét tökéletesen tudja visszaadni. Dacolt a betegségek veszélyével, az anyagi gondokkal, a nehézkes közlekedéssel, sőt, egy jeruzsálemi látkép festése során még azzal is megvádolták, hogy leskelődik.
A kész alkotás idővel az Oxfordi Egyetem Keble College-ába került, Hunt pedig 1851-ben elkezdte a kép második változatát a hatalmas siker hatására – ez a verzió látható a manchesteri városi galériában (Manchester Art Gallery), illetve ebben a cikkben.
Ötven évvel később festette meg az ajtón kopogtató Jézus harmadik, a korábbiaknál nagyobb méretű változatát, ekkor már Edward Robert Hughes közreműködésével; ez a mű járta be a világot a 20. század elején. A nagyiparos szegénységkutató Charles Booth vásárolta meg 1908-ban, és a Szent Pál-székesegyháznak adományozta – ez a verzió ITT látható. A székesegyház honlapja szerint ez a festmény utazott legtöbbet a világtörténelemben.
Hunt műveire általában jellemző a részletek kidolgozottsága, az élénk színek és a szimbolizmus. Művészetére nagy hatást tettek John Ruskin és Thomas Carlyle írásai, akik szerint a világot vizuális jelek rendszereként kell szemlélni.
Forrás: Aleteia.org
Fotó: Wikimedia Commons
Magyar Kurír
(vn)
