Gyereked van? Az internetes zaklatás furcsa, félreérthető jeleiről
Az internetes zaklatás égető probléma a tinik körében, ezért a szülőnek fontos ismerni az árulkodó jeleket. Csaknem minden ötödik magyar gyermeket zaklattak már az interneten - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatásából, mely rávilágít arra is, hogy a gyermekek 10%-a nem szólna arról, ha bántó dolgot látna, vagy zaklatás érné az online térben.
Az adatok súlyosságát növeli, hogy a szülők eközben sokkal inkább aggódnak a vírusos tartalmak vagy az internetezéssel töltött idő miatt, mintsem amiatt, hogy a gyermekek önmagukban károkozásra buzdító tartalmakkal találkozhatnak, vagy radikalizálódhatnak.
Gyerekek a közösségi oldalakon
A megkérdezett, 7-16 éves gyermekek 84%-a internetezik, és/vagy használ mobiltelefont, jelentős részük napi rendszerességgel, miközben a 15-16 évesek több mint kétharmadát rosszul érintené, ha elvennék tőle a telefonját. Bár többségében hívásra és csetelésre használják, az internetezés és a játék sem ritka.
Noha a Facebook 13 évben határozta meg felhasználói körének alsó korhatárát, az NMHH reprezentatív kutatása szerint majdnem minden ötödik 9-10 éves magyar gyermek regisztrált már egy közösségi oldalon. A gyerekek több mint egyharmadánál előfordul, hogy a tiltás ellenére késő estig interneteznek, míg a szülők 27%-a sehonnan nem tájékozódik a biztonságos internethasználatról.
Kire tartozik a közzétett fotó?
Nem lehet eleget beszélni az olyan égető problémákról, mint az online zaklatás, a fenyegetés vagy a hozzájárulás nélkül hozzáférhetővé tett tartalmak. Utóbbihoz tartoznak a felvételen szereplők engedélye nélkül posztolt képek, videók, melyek már csak azért is nagyon fontosak, mert teret adhatnak a lejáratásnak, a kiközösítésnek is, ami pedig súlyos lelki sérüléseket okozhat a gyermekben.
Elég egy előnytelen fotó, egy furcsa vagy rossz körülmény, esetleg egy senki másra nem tartozó, privát, akár intim tartalmú kép, melyet egy szemernyi meggondolatlanság vagy kicsinyes bosszú miatt hozzájárulás nélkül közzétesznek, és máris a cyberbullying vagy akár a személyes zaklatások áldozatává válhat a fotó szereplője.
Online zaklatás: gyakoribb, mint gondolnád
A cyberbullying az online térben történő zaklatást jelenti, melynek számtalan formája lehet: ide tartoznak többek közt a sértő üzenetek, a lejáratás, a kiközösítés, kibeszélés, de a nyilvános fórumokon történő veszekedés - flaming -, az identitáslopás, a becsapás, a megfélemlítő üzenetek - cyber stalking -, valamint a szexuális tartalmú fotók készítése és továbbküldése - sexting - is.
Az NMHH adatai alapján a 11-16 éves fiatalok 19%-a találkozott már ilyen jellegű zaklatással, a jelenség a 15-16 éves lányok körében a leggyakoribb, 27%-uk érintett a dologban.
Biztonságosabb Internet Napja
Február 5-e a Biztonságosabb Internet Napja. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nmhh.hu/para oldalon indította el kampányát, melynek célja, hogy segítsenek megvédeni a gyermekeket az online világban.
Az online zaklatás súlyos következményekkel járhat, így az érintett személyben növekedhet a szorongás, a félelemérzet, az önértékelési zavar, hajlamosabb lehet a depresszióra, de akár iskolakerüléshez, magányhoz, sőt, szélsőséges esetben öngyilkossághoz is vezethet.
Mi a megoldás?
Bár az NMHH megkérdezése szerint a gyerekek 61%-a a szüleivel vagy a barátaival beszélne arról, ha internetes zaklatás áldozatává válna, 10%-uk senkivel, sem testvérrel, sem rokonnal vagy tanárral nem osztaná meg, ezért is nagyon fontos tudni a problémáról.
Előfordulhat, hogy a gyermek azért nem mer valamit elmondani a szülőnek, mert fél a következményektől: eltiltják az internettől, őt tartják majd hibásnak, nem értik meg a félelmeit, esetleg személyesen felkeresik a zaklató gyermek szüleit, így később még nagyobb megalázás érheti, esetleg rendőrségen végződhet az ügy.
A probléma kezelésében a szülői támogatás elengedhetetlen. A gyermeknek mindig éreznie kell a biztonságot, és azt, hogy segítséget kérhet tőlük. Ha a szülő teret ajánl a gyermeknek a megnyíláshoz, lelkileg fel kell készülnie arra is, hogy a gyermek elmondhat olyat is, ami felnőtt fejjel is bántó, felháborító, sőt, bevallhat olyat is, amit a szülő korábban tiltott, vagy el sem tudott képzelni.
A büntetés, a kioktatás és az elbagatellizálás sem megoldás a problémára, azt sokkal inkább közös erővel kell megtalálni. El kell fogadni azt is, hogy a gyermekek, tinik önbecsülése egyre inkább az online közösség visszacsatolásától, véleményétől függ, lehetetlen ezt a tényezőt ignorálni. A szülő inkább azzal tehet sokat, ha megismerkedik ezzel a térrel. Lehet, hogy időpocsékolásnak tűnhet, de ismerned kell a youtuber influencereket, az Insta vagy a Snapchat alapjait, hogy közös nevezőre juthassatok, és valódi partnerként tudjon rád tekinteni.
A zaklató vagy erőszakos tartalmak kerülésében sokat segíthetnek a gyermekvédelmi szűrőprogramok is, melyek blokkolják a veszélyes tartalmakat, vagy korlátozzák az internetezésre fordítható időszakot és a felületeket. Az NMHH kampányában felhívja a figyelmet továbbá arra is, hogy a súlyos eseteket akár néhány kattintással, egy online űrlap kitöltésével is bejelenthetitek.
Mi jelezheti a problémát?
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szerint a gyermek viselkedése több ponton is megváltozhat ilyen esetben. Módosulhatnak például internethasználati szokásai: lehet, hogy kevesebbet vagy a szobába zárkózva netezik a gyermek, esetleg törli a profiljait a közösségi oldalakról. Intő jel, ha a mobilozás után ingerültté válik, de az is lehet, hogy inkább visszavonul, kevesebbet találkozik az osztálytársakkal, barátokkal, és a hobbijára is egyre kevesebb figyelmet fordít.
Súlyos probléma, ha csökkenni kezd az önértékelése, akár csúnyának vagy értéktelennek tartja magát. Előfordulhat, hogy az iskolában romlik le a teljesítménye, mert a probléma miatt képtelen koncentrálni. Az is beszédes, ha nem mondja el, hogy mi történik vele, helyette magába zárkózva próbál megbirkózni a gondjaival.
Noha sokszor az iskolát vagy a barátokat teszi felelőssé az ember, és valóban okozhatja mindezt egy-egy gyorsan múló csetepaté, sajnos sokkal rosszabb is állhat a háttérben.
Az online tér ideális terepe a zaklatásnak: itt az ember kevésbé érzi magát beazonosíthatónak, mivel pedig nincs személyes kapcsolat, nem kap közvetlen visszacsatolást, nem tudja lekövetni azt sem, ha rosszindulatú megjegyzése, meggondolatlan posztja, hozzájárulás nélkül megosztott képe másokban súlyos lelki nyomot hagy.
Így az emberek sokkal durvább cselekedeteket is megengednek maguknak, ráadásul a tartalom rövidülése miatt az egyszerű mondatok nyíltabban bántók is lehetnek - elég csak a személyeskedő hozzászólásokra gondolni egy megosztó tartalmú poszt alatt. Az azonnali nyilvánosság, a nagy tömegekhez eljutó lejárató hadjárat pedig még erősebb kárt okozhat a gyermekben.
Nincs szülői minta
„A mi gyermekkorunkban még nem volt mobiltelefonunk, mégis boldogok voltunk” - hasonló bejegyzések tömkelege tűnik fel időről időre, paradox módon többségében éppen a közösségi oldalakon. Ezek azonban a nosztalgia mellett kimondatlanul is egy lényeges problémára világítanak rá: nincs szülői minta.
A generációs tudás ezen a területen gyakorlatilag nem kézzelfogható, hiszen a szülők, nagyszülők is csak az elmúlt időszakban tanulták meg az okostelefonok használatát, az is előfordulhat, hogy csupán a gyermekek, unokák után. Nem véletlen, hogy az NMHH által megkérdezett szülők csaknem 60%-a úgy véli, a gyermeke többet tudhat nála az internet helyes használatáról. A biztonságos internetezésről pedig ők is nagyrészt a barátoktól, a családtól vagy az iskolától, rosszabb esetben sehonnan nem tájékozódnak.
Az, hogy a mindennapok részévé vált az internet, nem tragédia, nem is örömhír, hanem tény. Nem lehet visszapörgetni az idő kerekét, nem lehet mostantól teljesen eltiltani a gyereket a telefontól. De meg lehet, és meg kell tanulni helyesen használni az internetet, jól érteni és kezelni az árnyoldalait. A helyzetre talán csak a higgadt, megértő és rugalmas, nem elutasító szülői háttér lehet a megfelelő válasz.
Fontos tudni azt is, hogy akár a gyermek jelez egy súlyos problémát, egy internetes zaklatást vagy egy hozzájárulás nélkül megosztott képet a szülőnek, akár a fiatal egyedül birkózna meg a gondjával, névtelenül is bárki fordulhat az NMHH Internet Hotline szolgáltatásához segítségért.
A cikket az NMHH támogatta.
(index.hu)
