A gyógyító kilenced
Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. Gondolatai és tettei nem változnak. Amit megtett egykor, megteszi ma is. A Biblia tanúsága szerint Ő meggyógyította a betegeket, megszabadította a gonosz lélektől megszállottakat és írt hozott a megtört szívűeknek. Ugyanezt teszi ma is. Győzött az ellenség minden ereje felett és győzelme örökkévaló.
Mi vágyunk a gyógyulásra és szabadulásra. Önmagunk, társaink, népünk és az egész világ gyógyulására, szabadulására. Az elmúlt időszakban Isten újra meg újra bizonyította nekünk - és szerte a világon a keresztényeknek -, hogy most is velünk van, velünk küzd és kész elhozni a győzelmet a bajainkra. (Ezt többször dokumentáltuk is különböző kiadványokban.)
Sokan szeretnének gyógyulni és sokan vágyakoznak arra, hogy eljussanak egy olyan (kegy)helyre, közösségbe, vagy egy olyan keresztény emberhez, ahol ez valósággá válik. Sokan utaznak hosszú kilométereket, zarándoklatokat tesznek - és ez így helyes is. De van egy nagyon rövid és egyszerű út, amelynél rövidebb és gyorsabb megoldás nem létezik. Ez az út a Jézus Szívétől a mi szívünkig tart - életünktől az Ő életéig.
Amikor imádságban elmélkedünk Jézus életéről, Ő velünk van. Amikor feltárjuk előtte szívünket, megértő szeretetével gyógyírt hoz sebeinkre.
A “gyógyító kilenced” egy olyan elmélkedő imaforma, amely az egyik leghatékonyabb imádságot - a rózsafüzér tizedeit - használva bevezet minket Jézus életébe és győzelmeibe, hogy ezen keresztül megoldást hozzon bajainkra.
A kilenced célja, hogy Jézus Krisztus kínszenvedését, halálát és feltámadását végigelmélkedve, Vele egyesülve gyógyulást és szabadulást nyerjünk testünknek és lelkünknek. A kilenc napi elmélkedés és imádság alatt szemléljük és megéljük Jézus küzdelmét minden kísértés és a gonosz lélek minden ereje ellen, majd győzelmét, amelyet a keresztfán szerzett Isten minden ellensége fölött, hogy az Ő nevére meghajoljon minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban. Jézus Krisztus győzelme válik jelenvalóvá az ima által életünkben.
Az elmélkedés által magunkra vonatkoztatjuk és Jézussal együtt újra átéljük az Ő küzdelmét és örök győzelmét és hittel valljuk, hogy mi is ennek a győzelemnek vagyunk a részesei.
Így történt ez már az első keresztény közösségek idejében is. Így elmélkedtek és imádkoztak később a mártírok sírjánál és azóta is bárhol ezt cselekedték, ott az Igazság szabaddá tette az embereket - és ők meggyógyultak és megszabadultak, bátorítást és vigasztalást nyertek.
A fájdalmas rózsafüzér első titkával kezdjük a kilencedet. Ekkor szemléljük azt a küzdelmet, amelyet Megváltónk a Getszemáné kertben vívott a gonosz lélekkel. Megértjük, hogy ugyanez a küzdelem zajlik bennünk is, amikor elbátortalanodunk, amikor hitetlenség kísért, amikor reménytelennek látjuk helyzetünket. Jézus gyötrelme nagyobb volt, mint a miénk valaha is lehet. És Jézus mégis győzött, és ez a győzelem a mi rendelkezésünkre áll, hiszen mi tagjai vagyunk az Ő testének! Ezért bátran elutasíthatunk magunktól minden félelmet és fájdalmat Jézus nevében és igényelhetjük az Ő győzelmét!
Hasonlóképp a második nap elmélkedhetünk Jézus testi szenvedéséről. Ebbe temetjük bele a mi fizikai fájdalmainkat. Imádkozás közben megértjük, hogy bár Jézus krisztus fájdalma és szenvedése nagyobb olt, mint a miénk, egyik sem győzte le Őt! Ezért minket sem győzhet le semmilyen fájdalom és betegség, ha Jézus Lelkével élünk! Ilyen módon bátran fölvehetjük a küzdelmet az élet egész sötétségével, hiszen velünk van a Világ Világossága, akinek hatalma messzire űzi tőlünk gyötrőinket.
Így folytatjuk az imádságot végig az egész fájdalmas rózsafüzér alatt. A dicsőséges rózsafüzér titkainál már átveszi a hangot a hálaadás és dicsőítés.
Imádságunkban hittel megvalljuk és megköszönjük Jézus Krisztus győzelmét.
Ő feltámadt a halálból, és vele együtt feltámadtunk mi is! Ő felment a mennybe, és minket is magával visz, hogy részesítsen az Ő uralmából. Elküldte nekünk a Szentlelket, Aki gyógyít, szabadít, egészen eltölt minket, kiszorítva belőlünk még a bűn árnyékát is.
Végül pedig a mennyekbe felvett Szűzanyával, az angyalokkal és szentekkel együtt ujjongunk és dicsőítjük az Élet urát, akinek gyermekei lehetünk a szeretetben és szabadságban.
Lehet, hogy valaki már a kilenced elején elnyeri gyógyulását, de lehet az is, hogy többszöri alkalomra is szükség van. Csak Isten ismeri az időket! Mi viszont tudjuk, hogy Ő szeret minket, ezért cselekszik az érdekünkben. Ezért állhatatosan imádkozzunk mindaddig, amíg vagy meggyógyulunk, vagy pedig Isten valami más módon ad békességet szívünknek.
Szeretnék tanúságot tenni arról, hogy évek óta sok-sok szándékra imádkoztam már ilyen formán a kilencedet, és többször megéltem már Isten szabadító és gyógyító munkáját ezen keresztül mind a magam, mind mások életében.
A következőkben sorra vesszük a kilenced kilenc állomását, és - mintegy mintaként -, rövid elmélkedést írunk hozzá. Bízom benne, hogy ennek alapján bármelyikünk könnyedén meg tudja fogalmazni a saját élethelyzetére, problémájára illő imát.
Célunk az, hogy Jézus Krisztus örök áldozatával és örök győzelmével egyesítsük a mi életünket. Hisszük, hogy az a győzelem, amit Ő elért a kereszten, nekünk is a rendelkezésünkre áll. Ezt a győzelmet kérjük, mert hisszük, hogy megkapjuk.
Első nap: Jézus, aki érettünk vérrel verejtékezett.
A gonosz lélek mindenképpen el akarta buktatni Jézust. A Getsemáné kertben megpróbálta teljesen elszigetelni Őt az Atyától. Reménytelenséget akart ültetni a szívébe, és azt sugallta neki, hogy áldozata teljesen hiábavaló. Jézus a belső szorongástól és gyötrődéstől annyira szenvedett, hogy vérrel verejtékezett. Nem engedett azonban a gonosz kísértésének, hanem az Atyához kiáltott, Aki angyalt küldött neki, hogy megerősítse.
Ugyanígy, mi is sokszor szoronghatunk, gyötrődhetünk testi-lelki problémáink miatt. Isten azonban azt szeretné, hogy bízzunk benne, és minket is meg akar erősíteni. Jézus győzött minden lelki gyötrés fölött, és ezt a győzelmet akarja nekünk is ajándékozni - kérjük ezt Tőle!
Második nap: Jézus, akit érettünk megostoroztak.
Nem sikerült a lelki gyötréssel eltántorítani Jézust küldetésétől és az Atya szeretetétől, ezért a sátán most a testi gyötrésekkel próbálkozik. Jézus azonban erős, elvisel minden fájdalmat Isten és az emberek szeretetéért.
Talán nekünk is vannak testi fájdalmaink. Talán néha úgy érezzük, nem bírjuk tovább, és feladjuk a küzdelmet. De Jézus Krisztus győzött minden testi fájdalom és gyötrés fölött és minket is meg akar ajándékozni ezzel a győzelemmel. Kérjük ezt Tőle!
Harmadik nap: Jézus, akit érettünk tövissel megkoronáztak.
Jézust sem a lelki, sem a testi szenvedések nem tudták megtörni. Most a gonosz lélek azzal próbálkozik, hogy - testét és lelkét egyaránt gyötörve - egész személyiségét és küldetését teszi gúny tárgyává, közben pedig felajánlja neki a megalkuvás és kimenekülés “széles útját”. Megváltónk azonban soha nem alkudott meg a sátánnal! Győzött a megaláztatás minden formája fölött, mert kincsként őrizte magában az Atya szavait: “Te vagy az én szeretett fiam”!
Testi-lelki betegségeink, problémáink miatt olykor megalázó helyzetbe kerülünk. Talán megkérdőjeleződik bennünk saját helyzetünk és épségünk is. Isten azonban minket is szeretett gyermekeinek tekint - kérjük jézus Krisztus győzelmét, hogy ez a bizonyosság soha ne vesszen ki belőlünk!
Negyedik nap: Jézus, aki érettünk a nehéz keresztet hordozta.
A sátán most valóban kinyilvánítja, hogy ő a világ ura, és képes bárkit halálig kínozni és megtörni. Isten Fia számára a leggyötrelmesebb és legmegalázóbb kivégzésmódot szánja, az egész világ csúfságára. Ráterheli az élet egész terhét, közben tovább folytatja gúnyolását és kísértését, hogy Jézust megtörje és rávegye küldetésének feladására. A gonosz lélek egészen addig minden embert a maga hatalma alatt tudott. Talán csak most kezdi megsejteni, hogy a Fiú erősebb lehet nála, ezért minden hatalmát beveti ellene.
Néha mi is úgy érezhetjük, hogy már “túl sok mindent cipelünk a hátunkon”. Túl sok nehézség, túl sok fájdalom, túl sok betegség, túl sok megaláztatás. Nem bírjuk tovább a terhet, nem hiszünk már a gyógyulásban, erőnk végére értünk. Jézus Krisztus azonban győzött efölött a rettenetes teher és kísértés fölött. Kérjük az Ő erejét és győzelmét, hadd váljon az valóságossá a mi életünkben is!
Ötödik nap: Jézus, akit érettünk keresztre feszítettek.
Itt a vég, a teljes elhagyatottság ideje. Jézust lemeztelenítik és a keresztre szegezik. Ő teljesen össze van törve, mégis képes követni az eseményeket. Most teljesednek be az utolsó, róla szóló próféciák. Kezét-lábát átszögezik, ecettel itatják, ruhájára sorsot vetnek. Tudatosan azt a zsoltárt imádkozza, amelyik előre megjövendöli teljes elhagyatottságát - de örök győzelmét is. A zsoltárt, amelyik így kezdődik: “Istenem, miért hagytál el engem...” - de amelyik így fejeződik be: “Nevedet hirdetni fogom testvéreim előtt, és a közösségben dicsőítlek téged (...) Az Úrról beszélnek majd az eljövendő nemzedéknek, igazságosságát hirdetik a jövő népének: ő vitte ezt végbe.”
A legnehezebb pillanatokban, amikor úgy tűnik számunkra, hogy mindennek vége, mi is kiálthatunk az Úrhoz. Jézus ismeri fájdalmunkat és elhagyatottságunkat és mindig készen áll, hogy a Keresztfán szerzett drága győzelmét megossza velünk. Kérjük ezt Tőle!
Hatodik nap: Jézus, aki a halálból feltámadott.
Győzött a bárány, az élet legyőzte a halált! Mély hittel valljuk, hogy Jézus Krisztus feltámadt a halálból. Mi pedig az Ő testének tagjai vagyunk, Isten háza népe, társörökösei a Megváltónak. Ha tehát Jézus Krisztus feltámadt a halálból, akkor vele együtt mi is feltámadtunk a halálból! A gonosz lélek minden ereje, minden bűn és minden betegség le van győzve Jézus Krisztus által!
Talán nehéz ünnepelnünk és ujjonganunk, amikor még érezzük a betegséget magunkban. Mégis, hit által meg kell ragadnunk Jézus Krisztus győzelmét és “igényelnünk kell” ezt a mi számunkra! Isten Fia harcolta ki ezt nekünk és Ő azt akarja, hogy éljünk ezzel! Valljuk meg hát Urunk győzelmét a mi testi-lelki betegségeink problémáink fölött is!
Hetedik nap: Jézus, aki a mennybe fölment.
Jézus fölment a mennybe, ahol nincs többé fájdalom, nincs halál, csak szeretet, öröm és béke Isten gyermekeinek. A Szentírás pedig azt vallja, hogy vele együtt mi is fölvitettünk oda, és életünk Jézus Krisztusban van elrejtve! A mennyek országába, Isten jelenlétébe pedig nem léphet be semmi gonosz. Sem bűn, sem betegség, mert onnan kiutasították azt Jézus Vére által! Legyen minden hatalom, áldás, tisztelet és dicsőség a Szeretet Istené, aki megváltott és magához ölelt minket!
Hinnünk és bíznunk kell Istenben. Ujjonganunk és ünnepelnünk kell, mert Ő megtette ezt értünk. Kétjük most Urunkat, Jézus Krisztust, hogy minket is ragadjon ki a sötétségből az Ő világosságába, örömébe és békéjébe, egészségébe és teljességébe és adjunk hálát neki azért, hogy mindezt megcselekedte és máig megcselekszi értünk!
Nyolcadik nap: Jézus, aki nekünk a Szentlelket elküdte.
Jézus nem hagyott egyedül és árván minket.. Elküldte nekünk a Védőügyvédet, a Vígasztalőt és Bátorítót, a Szeretet Lelkét. Az erő, bátorság és józanság lelkét. A gyógyítót és szabadítót. Arra vágyik, hogy egészen eltöltődjünk Lelkével, hogy életünk legyen - a Szeretet élete legyen bennünk és bőségben legyen.
Igen, vágyódjunk a Szentlélek után. Kérjük a Szentlelket, hogy jöjjön, és egészen töltsön el minket. Jöjjön, és gyógyítson, szabadítson minket és vezessen minket az Élet útján. Jöjjön, hadd legyünk Isten birtokává, háza népévé, szolgájává és gyermekévé. A Szeretet által szeretettekké. És kérjük, hogy semmi ne férkőzhessen hozzánk, ami megakadályozna minket abban, hogy egyre jobban szerethessünk.
Kilencedik nap: Jézus, aki téged Szent Szűz a mennyben fölvett.
Milyen csodálatos igazság ez - Jézus fölvette magához édesanyját, aki a mi édesanyánk is. De ott vannak körülötte az angyalok és szentek is, akik imájukkal mind közbenjárnak értünk, akik még itt küzdünk a földön. És milyen csodálatos arra gondolni, hogy Krisztus titokzatos testében, az Egyházban, az Egy Testben összegyűlve mi mind egy közösségben élünk és lélekben semmi el nem választhat minket egymástól. Jézus ígérete valóság: “Azt akarom, hogy ahol én vagyok, ott legyenek tanítványaim is!”
Együtt élünk Istennel és együtt élünk Isten szentjeivel is. Ez azt jelenti, hogy minden bajunkkal, minden kérésünkkel, minden örömünkkel és bánatunkkal fordulhatunk hozzájuk. Ne hagyjuk kihasználatlanul ezt a nagy kegyelmet! Kérjük őket - legelsősorban is a Boldogságos Szűz Máriát, aki Fia mindig meghallgat, s így bátran mondhatjuk, hogy ő a “könyörgő mindenhatóság” - hogy kérjék velünk együtt Istent érettünk.
