Néhány megjegyzés a szerdán elfogadott botrányos törvényekhez
Én biztosan túlságosan fafejű, a modern valóságot nem értő ember vagyok, aki ócska szentírási igazságokkal jön elő ezekben a roppant bonyolult helyzetekben. Így hát – bár az elején csak megengedek magamnak két újszövetségi igét -, mégis inkább azt próbálnám megmutatni, hogy egy rossz döntési spirál hogyan vezet egyre mélyebbre.
Így aztán mellőzöm is a kapzsiságra, gőgre, hatalomvágyra, szóval az antikrisztusi lelkületre utaló idézeteket és nem reagálok a bírói függetlenség elhappolására sem… (Különben minek is, hiszen egyházunk szereti úgy vizsgálni a neki nem tetsző ügyeket és embereket, hogy önként magára vállalja a bíró, az ügyész és az ügyvéd szerepkörét is. S lám, milyen hasonlóság, pártunk és kormányunk sem szereti meghallgatni a másik felet – ebből a szempontból máris nagyon vallásos vezetőink vannak…)
Szóval a két igehely. Jézus mondja: „Jaj nektek is, törvénytudók! Mert elviselhetetlen terheket raktok az emberekre, magatok pedig egy ujjatokkal sem érintitek a terheket.” (Lk 11, 46)
Jakab apostol: „Íme, a földjeiteket learató munkások bére, amelyet visszatartottatok, az égre kiált, és az aratók panasza eljutott a Seregek Urának a fülébe”. (Jak 5, 4)
Aki szerint ez nem így van, ne vegye magára (Isten meg úgyis tudja, mi az igazság).
Térjünk inkább vissza a rossz spirálhoz, néhány feltételes mondattal:
-Ha pártunk és kormányunk stadion-program helyett bérlakás-programot indított volna (ugyanannyi pénzzel, ugyanúgy fellendítve az építőipart),
-és ha nem szűkíti le a főiskolára és egyetemekre államilag támogatott módon felvehetők számát és nem csökkenti le 18 évről 16 évre a kötelező oktatási életkort,
-és nem építi le a mindenkinek járó családi pótlékot,
-akkor talán a fiatalok itt integrálódtak volna a társadalomba és most nem hiányozna az a többszázezer ember aki elment, és nem kellene megpróbálni röghöz kötni a maradfékot ilyen rosszul sikerült törvényekkel.
És ha már benyújtják ezt a milliók életét befolyásoló törvénycsomagot,
-de nem egyéni képviselői indítványként, hogy ezzel megakadályozzák, hogy a parlamenti bizottságok tárgyalhassák a törvényt és észrevételeket tegyenek,
-és a törvényt beterjesztő képviselő nem dühítő cinizmussal üli végig a parlamenti ülést (az üres teremben) amikor az ellenzéki képviselők kérdezni merik (ami a dolguk),
-és legalább akkor, amikor a vitanapon benyújtják a pártok a kérdéseket, akkor nem vonják azokat össze nyilvánvaló cinizmussal és egy ütemben elutasítva azokat, hanem legalább akkor tárgyalnak,
-és ha a szakszervezeti észrevételeket nem söprik le az asztalról és nem az a válaszuk, hogy még tovább szigorítják a törvényt (kollektív szerződés helyett elég az üzemi tanácsi hozzájárulás),
-és ráadásul mindezt nem állítják be úgy, hogy ők dolgozók javát akarják, csak a hazaáruló ellenzék botrányozik (a házelnök ma este már puccskísérletről beszélt, egy másik képviselő pedig hazaárulásról, a legkeményebb szankciókat kérve),
-akkor talán nem lett volna ilyen botrányos a mai törvényhozási nap és értelmes megoldást és jó törvényt is lehetett volna hozni.
Hová vezet mindez? Ki tudja. De mintha ezt egyszer már megéltük volna. Aztán jött egy rendszerváltás, és úgy volt, hogy más világ lesz…
Természetesen lehetne másképp is – de ahhoz vissza kellene fordulni. Ahogy Jézus mondta: változtassátok meg gondolkodásmódotokat, térjetek meg – ez pedig, mint tudjuk, egy magát kereszténynek és demokratának valló kormánynál nem jelenthet gondot…
Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)
