A műanyagfolyóvá váló Tisza
Legalább 15-ször annyi mikroműanyag van a Tiszában az Ukrajnához közeli szakaszon, mint Bécsnél a Dunában. Most még meg lehetne előzni a folyó szemétbe fullasztását, ha sikerül Kárpátalján és egész Ukrajnában megfelelő hulladékkezelési programot beindítani. Ettől messze vagyunk, egyes becslések szerint az ukrajnai hulladéklerakók 90 százaléka nem felel meg a követelményeknek.
„A hulladékon kívül jelentős probléma a 1,5 millió köbméter kivágott fa, ami kb. 1 millió köbméter szerves hulladékot jelent évente, amit szintén visz magával az ár (a fakivágások által kimosott talaj mennyiségéről nem is beszélve!). Ezen faanyagoknak az újrahasznosítása sem megoldott a nehézkes bürokrácia miatt. A Tiszát szintén érintő lényeges, tömeges beavatkozás az illegális kavicskitermelés, ami drasztikusan átszabhatja a folyó medrét, ezzel is fokozva az áradások veszélyeit és kárait. További nehézség a biztonságos ivóvíz hiánya: az ivóvíz kutak nagy részét az önkormányzatok eladták, így nincs felette kontrolljuk. Pedig az ivóvíz-ellátás minőségbiztosítása is sokat lendítene a hulladékhelyzeten, hiszen jó ivóvíz mellett nincs szükség ennyi palackozott ásványvízre” – írta közleményében a Természetfilm.hu
A 2000-es évek elején indult meg látványosan a szemétzajlás a Tisza felső szakaszán, egyre több műanyag került a folyóba – akár az ártereken kialakult illegális hulladéklerakókból, akár közvetlenül a háztartásokból – ami aztán az árterek magyarországi szakaszán rakódik le.
Magyarország már vizsgálja a lehetőségét annak, hogy milyen jogi lehetőségek vannak a kártalanítási igények érvényesítésére Ukrajnával és Romániával szemben. Ennél azonban fontosabbak lennének a felső-tiszai kommunális hulladék eltávolítását biztosító beruházások, amelyek előkészítését a kormány októberi határozatában is támogatta.
(index.hu)
