Két tűz közé kerültek a magyar családapák
Annak ellenére, hogy Magyarországon elterjedtebb a kétkeresős családmodell, a magyarok szerint a férfi elsődleges feladata a család pénzügyi hátterének biztosítása, de közben egyre többen azt is elvárják a magyar apáktól, hogy egyúttal családcentrikusak is legyenek. A Demográfiai Portré 2018-as kiadásában megjelent új tanulmányban arra is van egy elmélete a szerzőknek, hogy miért oszlik meg egyenlőtlenebbül a házimunka az idősebb párok között.
Furán alakultak át a férfiakkal szembeni társadalmi elvárások Magyarországon: miközben 2016-ban nagyjából a magyarok kétharmada egyetértett azzal, hogy egy férfi ne dolgozzon annyit, hogy az a családjával töltött idő rovására menjen, tízből kilenc magyar azzal is egyetértett, hogy a férfi legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a családja megélhetését – többek között ez is kiderül a KSH Népességtudományi Kutatóintézete által kiadott Demográfiai Portré 2018 kötet férfiak családban betöltött szerepeire vonatkozó tanulmányból.
Makay Zsuzsanna és Spéder Zsolt a 20-44 éves népesség körében vizsgálta az apákkal szembeni elvárásokat, és ebből az derült ki, hogy Magyarországon a hagyományos, “kenyérkereső” apaszerepre irányuló társadalmi elvárás úgy maradt meg, hogy közben a magyarok nagy többsége szerint az is fontos, hogy a magyar apák családcentrikusak legyenek, és tevékenyen részt vegyenek a családi mindennapi feladatainak elvégzésében, legyen szó házi- vagy “érzelmi” munkáról.
Pénz vagy család?
Az elvárásokra, szerepekre vonatkozó kérdéseket először 2009-ben tették fel, így összesen csak 7 év trendjeit lehet megfigyelni. Ez alapján a vélemények nem változtak számottevően, viszont az látszik, hogy a hagyományos elvárásokra vonatkozó állítások támogatottsága még nőtt is, ami a hagyományos férfiszerep megerősödését jelenti.
A válaszolókat négy csoportra osztották a kutatók attól függően, hogy a kérdések alapján milyen apaszerepet tartanak követendőnek. 2016-ban eszerint a magyarok nagyjából harminc százaléka azt várja el a férfiaktól a családban, hogy keressenek pénzt. A válaszadók nagyjából hatoda szerint ugyanakkor az a legfontosabb, hogy az apa legyen családcentrikus.
A csoportosítás alapján is látszik az a trend, amit már emlegettünk, ugyanis csaknem a válaszadók fele várja el a férfiaktól, hogy amellett, hogy biztosítja a család megélhetését, vegyen részt aktívan a gyerek ellátásával kapcsolatos feladatok elvégzésében is. A válaszadók nagyjából hét százaléka bizonytalan volt az elvárásaival kapcsolatban. Ezen az ábrán is látszik viszont, hogy nincs nagyon egyértelmű trend. Az biztos, hogy a hagyományos családmodell támogatottsága 2009 és 2016 között kicsit még nőtt is.
Az apasággal kapcsolatos elvárások változása tehát viszonylag ellentmondásos, hiszen a legtöbben két egymást akadályozó feladat egyidejű megugrását várják el Magyarországon a férfiaktól. A tanulmány sajnos nem tér ki arra részletesebben, hogy más országokban ez hogyan alakult, viszont egy példát hoz arra, ahol a családcentrikusság elvárásának növekedése a kenyérkereső szerepre vonatkozó elvárás csökkenésével járt együtt.
A németeknek csak a negyede gondolja úgy, hogy egy férfinak képesnek kell lennie arra, hogy a családját egyedül is eltartsa, miközben Magyarországon 93 százalék gondolja így. Abban is nagy a különbség, hogy a németek többsége szerint rendben van az, ha egy férfi otthon marad a gyerekeivel, miközben Magyarországon az emberek kétharmada szerint a férfinak nem való, hogy háztartásbeli legyen.
A gyerek felnő, a láthatatlan munka megmarad
A férfiak szerepére vonatkozó elvárások ellentmondásossága miatt az is érdekes, hogy ezek az elvárások hogyan hatnak a férfiak és nők közötti, ház körüli feladatokra vonatkozó munka megosztására. Magyarországon a 2009-ben és 2010-ben a nők naponta több mint két órával több időt töltöttek mosogatással, takarítással és főzéssel, mint a férfiak (a férfiak napi átlag 32, a nők 160 percet töltöttek ezekkel a tevékenységekkel). A háztartási munkával töltött idő azonban életkoronként is változik, és ez alapján a szerzők egy érdekes gondolatkísérletet írtak fel arra vonatkozóan, hogy a gyerekvállalás miként hat az otthoni munkamegosztásra.
Magyarországon egy gyerektelen, kétszemélyes háztartásban is több házimunkát végeznek a nők, ugyanakkor a fiatalabb férfiak jobban kiveszik a részüket a házimunkából, mint az idősebbek.
A főzés, a mosás és a takarítás elsősorban a nők feladata az esetek több mint felében, de az esetek másik felében a párok közösen végeznek bizonyos feladatokat (a főzést az esetek harmadában, a takarítást az esetek felében, a bevásárlást az esetek kétharmadában intézik közösen).
Az idősebb, gyerekeket nevelő párok esetében viszont még ennél is jóval egyenlőtlenebb a munkamegosztás: ebben a korosztályban az esetek 77 százalékában a nők főznek, a mosást és a takarítást pedig 70 és 66 százalékban végzik egyedül, tehát a statisztikák alapján egyértelmű, hogy a gyerekvállalást követően megnő munkamegosztás egyenlőtlensége.
Bár a tanulmány ezt csak kutatási kérdésként fogalmazza meg, lehetséges, hogy ezt a jelenséget az magyarázza, hogy mivel nagy többségben a nők maradnak otthon a gyerekekkel, ebben az időszakban a kezdeti egyenlőségelvűbb helyett a hagyományos munkamegosztás hagyományosabbá válik, és ez már akkor sem változik meg, amikor a gyerekek nagyobbak lesznek, és az anya visszatér a munkaerőpiacra.
(index.hu)
