A kármentés a civilek diadala
Egy évvel ezelőtt, a kolontári vörösiszap-katasztrófa után valóban megmozdult az ország. Pár hónap alatt hárommilliárd forint gyűlt össze az adományszámlákon a károsultak megsegítésére, ami a kármentés hivatalosan kommunikált 30 milliárdos végszámlájához viszonyítva is döbbenetesen nagy összeg. Más kérdés, hogy mi lett a pénz sorsa. Az adományok útját követve úgy tűnik, a civil szervezetek elsősorban a károsultakra költöttek, míg az állami alapba utalt adományokból szennyvízcsatorna is épülhet. (Az Index riportja, képekkel!)
Egy évvel Magyarország történetének legnagyobb ipari katasztrófája után ideje mérleget vonni. A Mal Zrt. X-es, kolontári zagytározójának gátszakadása után három településen söpört végig a lúgos iszapár, a katasztrófában 10-en vesztették életüket, 306 lakóingatlan semmisült vagy rongálódott meg helyrehozhatatlanul. A társadalom már a katasztrófa másnapján megmozdult, és, hangozzék ez bár patetikusan, de valóban példátlan összefogással ajánlotta fel segítségét a bajba jutottaknak. Az összefogás mértékét jól jelzi, hogy a kormány számításai szerint a katasztrófa utáni helyreállítás összköltsége 30 milliárd forint volt - amiben egy-két, valószínűleg fölöslegesen felépített gát is belefért. Közadakozásból az összeg tíz százaléka, mintegy 3 milliárd forint jött össze. Cikkünkben annak járunk utána, hogy hasznosultak mindannyiunk adományai.
A katasztrófa után két segélyhívó számon is megindult a gyűjtés, a 1749-esen exkluzívan a Magyar Vöröskeresztnek gyűjtöttek adományokat, míg a Nemzeti Segélyvonal (NSV) 1752-es telefonszámán négy másik segélyszervezet - a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat és az Ökumenikus Segélyszervezet - javára lehetett adakozni.
Az NSV számláján a gyűjtés két hónapjában 333,5 millió forint gyűlt össze, ebből a költségek - javarészt a telefonszolgáltatók jutalékának - levonása után fennmaradó 318 millió forintot egyenlő arányban osztották szét a négy kedvezményezett szervezet között.
A Katolikus Karitász az így befolyt 79,5 millió forinton túl saját gyűjtésből és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetett templomi adakozásból összegyűjtött 280 millió forinttal, összesen tehát 360 millió forinttal gazdálkodhatott. A Karitász október 4-től, a gátszakadás napjától a katasztrófa helyszínén tevékenykedik, és bár a kormány 2011. július 18-án hivatalosan is befejezettnek nyilvánította a kárelhárítást, jelenleg is két fővel dolgoznak a terepen. Az adományokból közel 150 millió forintot 76 érintett család kártalanítására fordítottak.
A Karitász ezen felül személyre szabottan is igyekszik segíteni a károsultakon, voltak olyan családok, akiknek autót vásároltak, ha ez megélhetésük forrását biztosította. A Karitász munkatársai ráadásul egyelőre nem is terveznek levonulni a terepről, további források szétosztását tervezik.
A Kármentő Alapból a segélyszervezetek közül egyedüliként a Máltai Szeretetszolgálat jutott forráshoz, 20 millió forintot kaptak albérleti programuk támogatásához, amihez több önkormányzat is hozzájárult "kisebb-nagyobb összegekkel", mondta el érdeklődésünkre Romhányi Tamás, a szeretetszolgálat kommunikációs vezetője. A szervezet az elmúlt egy évben 220 millió forintot fordíthatott a károsultak megsegítésére, ebből 74 millió forintnyi adomány a nemzetierőforrás-minisztérium oktatási államtitkárságával közösen szervezett 100 forint segélyakcióból folyt be. Hoffmann Rózsa államtitkár ennek keretében kérte valamennyi magyar iskolástól, hogy száz forinttal támogassák a vörösiszap-katasztrófa károsultjait. A fennmaradó körülbelül 125 millió forintból 79,5 milliót a Nemzeti Segélyvonal adományaiból, a többit magánszemélyektől és cégektől kapták.
A máltaiak is részt vettek az ingóságpótlási programban, a 125 millió forintból 55 család kártalanítását fizették ki úgy, hogy az érintett családok maguk választhatták ki azokat a bútorokat és háztartási kisgépeket, amikre szükségük volt.
A legkevesebb pénzből a Magyar Baptista Szeretetszolgálat gazdálkodott, a segélyvonalon érkezett 79,5 millióval együtt 120 millió forintnyi adományt gyűjtöttek össze, de több cégtől kaptak természetbeni adományokat: tisztítószert, pelenkát, cipőt, élelmiszert. Állami forrásból, a kármentő alapból vagy a költségvetésből nem kaptak támogatást. A 120 millió forint nagy részét, 108 millió forintot 54 család teljes ingóságpótlására fordították, a szeretetszolgálat a Nagycsaládosok Országos Egyesületének helyi szervezetével együttműködve elsősorban a nagycsaládosokra koncentrált.
Az Ökomenikus Segélyszervezet volt a negyedik, amely részesült a Nemzeti Segélyvonalon gyűjtött adományokból, a tőlük kapott 77,5 millió forinton túl saját gyűjtésből 64,5 millió, a Nemzeti Összefogás Alapítványtól 6 millió, a Duna Televízió gyűjtéséből 5 millió forint, illetve 89,8 millió forint természetbeni adomány folyt be hozzájuk, összesen 242,8 millió forint. Ebből 23,5 milliót osztottak ki gyorssegélyként, 36 család ingóságpótlására költöttek 76,5 millió forintot, kiosztották az összes természetbeni adományt, a fennmaradó 53 millió forintból pedig olyan közösségi projekteket finanszíroztak, mint a kolontári művelődési ház felújítása, vagy az orvosi rendelő modernizálása.
Az Ökumenikus Segélyszervezetnek jutott az állami Kármentő Alapból is, 55 millió forint arra a környezetvédelmi tanösvényre, mely egyben a tragédia emlékhelye is lehet. A megvalósítás első lépéseként az évfordulón átadják az emlékhelyet. A Kármentő Alap az 55 millió forintos támogatást a Kolontárnak megítélt közösségi fejlesztési keret terhére ítélte oda, tehát elvileg ez az összeg nem terheli a kármentő alap költségvetését.
A négy segélyszervezet összesen 942,8 millió forintnyi adományt gyűjtött össze a vörösiszap-katasztrófa áldozatai javára, és az összeget szinte maradéktalanul szét is osztotta. A közösségi programokon, élelmezésen, a kármentők ellátásán túl a károsult családok közel kétharmadát ez a négy segélyszervezet kártalanította.
A kizárólag a Vöröskereszt számára adományokat gyűjtő 1749-es telefonszámon 206 millió forint adomány gyűlt össze, ehhez érkeztek még magán- és céges adományok - köztük Angelina Jolie és Brad Pitt adománya -, így összesen 400 millió forintot használhattak a katasztrófa áldozatainak segítésére, kártalanítására. A Vöröskereszt is részt vett az ingóságpótlásban, a szervezet elsősorban a nagyobb háztartási eszközök - mosógépek, gáz- és villanytűzhelyek, hűtőszekrények pótlásával foglalkozott, de vettek szárítókat, ágyneműt, eszcájgot is összesen százmillió forint értékben. A katasztrófa után rögtön a helyszínre szállított gyorssegély - élelmiszer, ásványvíz, vegyi áru - összértéke 140 millió forint volt.
A Vöröskereszt hat sérült ház és a devecseri általános iskola felújítását is magára vállalta, illetve 11 család házvásárlását segítette 60 millió forint értékben, és segített a devecseri orvosi rendelő felszerelésében is. A fennmaradó összegből még az ősszel könnyűszerkezetes melléképületet építenek öt családnak, illetve a kerti munkához szükséges eszközöket vásárolnak a károsult családoknak.
A központi kormányzat által létrehozott Magyar Kármentő Alaphoz csaknem kétszer ennyi adomány futott be az elmúlt egy évben. A Kármentő Alap online elérhető 2010. évi beszámolója szerint december 31-ig az alapba 1,7 milliárd forint érkezett be, ebből 1,696 milliárd volt az adomány. A pénzügyi beszámoló szerint ebből abban az évben egy fillért sem fizettek ki, ám ennek, mint azt Lasztovicza Jenőtől, a kármentő alap elnökétől megtudtuk, csupán elszámolástechnikai okai vannak. Az önkormányzatoknak kiutalt 155,224 millió forint közvetlen támogatás - ami a katasztrófát elszenvedettek 50-100-150 ezer forintos gyorssegélyét fedezte - technikailag előlegnek minősült, tételesen csak az elszámolás és az ellenőrzés után lehet kiadásként lekönyvelni.
Lasztovicza tájékoztatása szerint 2011. szeptember 30-ig 2 111 711 330 forint folyt be, ebből 2 046 774 141 forint adomány, 64 503 041 forint kamat és 434 148 forint 1%-os szja-felajánlás. Az adományok felhasználásáról a Kármentő Bizottság dönthet, melynek döntései ugyan nyilvánosak, de nyilvántartásuk nem naprakész, így ez ügyben is Lasztovicza tájékoztatására kell hagyatkoznunk. Mint kérdéseinkre írta, a bizottság szeptember 30-ig 764 369 500 forint támogatást ítélt meg, ebből az érintett önkormányzatok 284 440 599 forintot igényeltek, azaz ennyit fizettek ki ténylegesen. A kármentő bizottság weboldala szerint - ott összesen 530 millió forint megítéléséről olvashatók határozatok - ebből az összegből legalább 293 millió forintot a közösségi célú fejlesztési keret terhére ítéltek meg.
Lasztovicza szerint a közösségi fejlesztési keretről a bizottság 2011. március 2-i ülésén döntött, miután a kormány átválallta az "összes ingatlanban és ingóságában keletkezett károk megtérítését" - bár, mint láttuk, az ingóságokban keletkezett károkat a civil segélyszervezetek térítették meg a károsultak igényeihez szabottan. Mivel eredetileg ezeket a károkat is az alapból térítették volna meg, az így felszabadult összegből - a március 2-i döntés alapján 1,5 milliárd forintból - hozták létre a közösségi célú fejlesztési keretet, amiből Devecsernek 1,05 milliárd, Kolontárnak 300 millió, Somlóvásárhelynek 150 millió forint jutott.
A fejlesztési keret terhére utaltak például Devecsernek 95 millió forintot három szolgálati lakás megépítésére, 48 milliót pedig az újonnan épült lakóparkban megépítendő új orvosi rendelőre. Kolontáron a szennyvízcsatornázási projekt önrészét, a sporttelep új öltözőjét, az iskolai sportpálya felújítását és a műfüves kispályás focipályát finanszírozták a fejlesztési keretből, de ebből utaltak 55 millió forintot az Ökumenikus Segélyszervezet tanösvény- és emlékhely-projektjére is. Somlóvásárhelyen az iskola fejlesztési terveit és a szennyvízcsatorna tervezési költségeit fedezték az adományokból.
Akárhogy is, a kármentő alapban összegyűlt pénznek elméletben is alig több, mint az egyharmadát költötték el, és kevesebb mint 15 százalékát használták fel eddig. Bár a kormány hivatalos tájékoztatása szerint a kármentés 2011. július 18-án véget ért, a Kármentő Alapot létrehozó kormányhatározat szerint az 2012. december 31-ig működik, és végzi az adományok továbbjuttatásával a közösségi célú beruházásokat, felújításokat.
Király András, Index
