Sokkoló számok a hazai munkaerőhiányról
Már 80 ezer dolgozó hiányzik a magyar munkaerőpiacról a friss adatok szerint. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első negyedéves számai alapján egyre súlyosabb a helyzet az iparban és az építőiparban, de már a szállítással is komoly gondok vannak. Érdemben romlott a helyzet az infokommunikációs iparágban és a szolgáltató szektor is súlyos gondokkal küzd. Miközben a magyar gazdaság érdemben növekszik, a munkaerő hiánya gyakorlatilag mostanra minden szektorban érzékelhető, ami megnehezíti a vállalatok növekedését.
Soha nem látott magasságba emelkedett Magyarországon a betöltetlen álláshelyek száma és aránya. A KSH szerint 79 400 munkahely állt üresen az idei első negyedévben, ami 19 500-zal magasabb szám, mint az előző év azonos időszakában. Mindez jól mutatja, hogy a munkaerőpiacon egyre komolyabb feszültségek rajzolódnak ki: a foglalkoztatottak száma folyamatosan emelkedik, a munkanélküliség csökken, és a közfoglalkoztatottak közül is egyre többen találják meg a helyüket a vállalati szférában, mindez azonban nem elég ahhoz, hogy kielégítse a jelentkező munkaerőigényt.
Számosságát tekintve legnagyobb problémával a feldolgozóipari cégek néztek szembe (24 ezer fő), arányaiban azonban az adminisztratív, szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ág küzd a legnagyobb kihívással (4,7% az üres álláshelyek aránya), de szintén nagy a gond az az információ-kommunikációban és az egészségügyben (3,6% mindkét ágazatban).
Erőteljesen "jön fel" az építőipar is a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatok versenyében, ami nem csoda, hiszen egyre többször lehet hallani arról, hogy az ingatlanpiaci boom közepette a tervekhez képest komoly késéssel készülnek el a lakások, miközben a munkaerőhiány kikényszerített már tervezett építkezések elhalasztását/lemondását. A szektorban a hivatalos adatok szerint 4 200 munkavállaló hiányzik, ugyanakkor szakmai szervezetek ennek a többszöröséről beszélnek.
Egy másik nagy súlyú, szintén fontos ágazatban, a szállítás-raktározásban is komoly gondok vannak, egy év alatt 1400-zal, 3600-ra nőtt az üres álláshelyek száma. A szektornak szerepe van abban, hogy a többi ágazat egészségesen tudjon növekedni.
Ami az állami szférához közelebb álló szektorokat illeti, az oktatásban inkább kisebb csökkenést láthattunk éves szinten az üres álláshelyek számában (3450, ami 350-es esés) és arányában, miközben a humán egészségügy-szociális ellátásban érdemi emelkedést tapasztalhattunk. Utóbbi szektorban 8 ezer dolgozó kellene azonnal, ami csaknem 1000-rel magasabb, mint tavaly január és március között.
Mindezek tükrében azt mondhatjuk, hogy a magyar munkaerőpiac egyre feszesebbé válik, a vállalatok nehezen tudják betölteni az új, növekedésükhöz szükséges pozíciókat, de a megüresedő helyek pótlása is komoly gondokba ütközik. A feldolgozóipar, a szolgáltató szektor, valamint az építőipar növekedését is korlátozhatja a munkaerőhiány, mindez azonban egyelőre nem látszik a kedvező magyar GDP-számokon; habár az ipari termelésben látott ingadozások a munkaerőhiánnyal is összefügghetnek, az is egyre világosabb, hogy az építőipar rekordon lévő szerződésállományát a jelenlegi létszámmal nem lehet kielégíteni.
(portfolio.hu)
