Mária-kegyhelyre zarándokolt május elsején Ferenc pápa
Május 1-jén délután a Róma határában fekvő Divino Amore (Isteni Szeretet) nevű kegyhelyre érkezett a Szentatya, és itt, e kedvelt Mária-kegyhelyen imádkozta el a rózsafüzért, hívek ezreivel együtt.
Az imádságot Szíria és a világ békéjéért ajánlotta fel a pápa. A kegyhely kápolnájában a Mária-kép előtt imádságba mélyedt, majd felolvasták a húsvétvasárnap a Szent Péter-bazilika loggiájáról elhangzott Urbi et Orbi üzenet azon részét, mely felhívás Szíria békéjéért:
„Mi pedig a béke gyümölcseit kérjük az egész világ számára, kezdve a szeretett és elgyötört Szírián, melynek lakosságát a végsőkig kimerítette a háború, aminek nem akar vége lenni. A feltámadott Krisztus fénye világosítsa meg minden politikai és katonai felelős lelkiismeretét, hogy késedelem nélkül vessenek véget a folyamatban lévő öldöklésnek, tartsák tiszteletben a humanitárius jogot, és gondoskodjanak arról, hogy a segítség eljuthasson ezekhez a testvéreinkhez, akiknek égető szükségük van erre, egyszersmind biztosítva a megfelelő körülményeket a kitelepítettek hazatérésére.”
Ezt követően a Szentatya a fájdalmas olvasó titkait imádkozta végig Krisztus értünk vállalt kínszenvedésének öt misztériumával. Az imádságba több ezren bekapcsolódtak a kegyhely környékén.
* * *
A hagyomány szerint 1740 tavaszán egy Rómába tartó zarándok eltévedt Castel di Leva környékén, ahol egy kutyafalka támadt rá. Segítségkérőn körülnézett, és egy képet pillantott meg a közeli kastély tornyán; a kép a Szűzanyát ábrázolta a Gyermekével. Jámbor zarándokként azonnal Isten Anyja közbenjárásáért fohászkodott, hogy szabadítsa meg a kutyáktól, mire azok hirtelen megálltak és elfutottak. E csodás eseménynek még aznap híre terjedt, és egyre többen zarándokoltak el a kastély kegyképéhez. Öt évvel később, 1745. április 9-én az időközben felépített kápolna oltára fölé helyezték a kegyképet, ünnepi szertartás keretében.
A kegykép segítő ereje megmutatkozott a II. világháború során is, amikor 1944. január 24-én Rómába vitték a Lucinai Szent Lőrinc-templomba. XII. Piusz pápa, látva a német megszálló hadsereg és a szövetségesek közti döntő összecsapás közeledtét, ünnepélyes fogadalmat tett az Isteni Szeretet Szűz Anyjának, hogy ha megmenti a Várost a bombázástól, akkor újjáépíti a kegytemplomot. Róma ostrom nélkül megszabadult, és XII. Piusz pápa 1944. június 11-én a Szent Ignác-templomba ment hálaadó imádságra. Ott az Isteni Szeretet Szűz Anyját a Város Megmentőjének (Salvatrice dell’Urbe) hirdette ki.
A háború után Isten szolgája Umberto Terenzi atya fogott hozzá a kegyhely felújításához, az Isteni Szeretet oblátáival. Sok nehézség leküzdése után, 1996. január 8-án helyezték el az új kápolna alapkövét. A 2000-es nagy jubileum idején szentelték fel.
A kegyhely ma is nagyon kedves a rómaiak számára. Minden évben a húsvét utáni első szombattól október utolsó szombatjáig éjszakai gyalogos zarándoklatokat tartanak: a Circus Maximus közelében fekvő Porta Capenától indulnak; a Szent Sebestyén-kapun keresztül, a Quo vadis Domine-templom mellett haladnak a Szent Sebestyén-katakombáig; onnan tovább a Via Appia Antica ősi útján, melyen egykor az apostolfejedelmek a városba érkeztek. A tizennégy kilométeres utat megtéve hajnalban érkeznek a gyalogosok az Isteni Szeretet-kegyhelyre, ahol a zarándokok miséjén adnak hálát.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
