A magyar népesedési katasztrófáról
A Visegrádi négyeken belül 2012 és 2016 között messze Magyarország rendelkezett a legmagasabb a halálozási aránnyal, és mivel az élveszületések is elmaradtak a többi országétól, nálunk volt a leggyorsabb a természetes fogyás üteme. A várható élettartam és a népesség koreloszlása alapján megállapítható, hogy nem azért kiguróan magas a magyar halálozási arány, mert a lakosságban sokkal több az idős ember, az okok inkább az életmódban és az egészségügyi rendszerben keresendők.
A kelet-közép-európai régió országai súlyos népesedési válsággal küzdenek. Olyannyira, hogy az ENSZ előrejelzései szerint a 21. század első felében legjobban fogyó népességű országai közül mindegyik ebben a térségben van. A népességcsökkenés problémája nem újkeletű, a termékenységi ráta gyors zuhanásával ugyanis már a 20. század végén elindult a népesség természetes fogyása, vagyis a halálozások száma innentől kezdve tartósan meghaladta a születések számát. Magyarországon 1981-ben következett be a fordulat, a többi régiós országban erre még egy bő évtizedet várni kellett.
A Központi Statisztikai Hivatal ma megjelent, A VISEGRÁDI EGYÜTTMŰKÖDÉS ORSZÁGAINAK FŐBB MUTATÓI című kiadványában rengeteg ábrán hasonlítja össze a V4-ek gazdasági és társadalmi helyzetét. Látszik, hogy a V4-eken belül 2012 és 2016 között messze Magyarországon bírt a legnagyobb halálozási arányszámmal, ráadásul az élveszületések is elmaradtak a többi országétól, vagyis összességben nálunk volt a legnagyobb a természetes fogyás. Még akkor is, ha a pozitív bevándorlási egyenleg valamennyit javított az összképen. Ez a kiugró halálozási arány összefügg az egészségügyi rendszer helyzetével, és belőle következtethető az is, hogy nálunk a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam.
Ha megnézzük a népesség koreloszlását, abban nem olyan extrém a magyar helyzet: bár Lengyelországhoz és Szlovákiához képest nálunk magasabb a 65 év felettiek aránya, az eltérés nem akkora, hogy magyarázza a halálozási arányban látott differenciát.
Ez alapján nem (elsősorban) azért olyan magas a halandóság Magyarországon, mert sokkal öregebbek lennénk a többi V4-országnál, hanem mert a fiatalabb népesség körében magasabb a mortalitási ráta, vagyis indokolatlanul sokan halnak meg ahhoz képest, ami a többi országban jellemző. Ezt egyébként alátámasztja az is, hogy nálunk kirívó a munkaképes korú lakosságon belüli halálozási ráta, részben az életmód és a betegségek megelőzésének hiánya, részben pedig az egészségügyi rendszer hiányosságai miatt.
(portfolio.hu)
