Kevéssé ismert tények az őrangyalokról
Az őrangyalok léte vagy nem léte, illetve szerepe az életünkben sok embert foglalkoztat. Összeállításunk mellé a Katolikus Egyház Katekizmusát (KEK) és a Magyar katolikus lexikont is ajánljuk tájékozódásra.
Ferenc pápa több alkalommal is beszélt már az őrangyalokról, például 2014-ben október 2-án, a szent őrzőangyalok emléknapján, a Szent Márta-házban tartott reggeli szentmisén.
„Az Egyház hagyománya szerint mindnyájunknak van őrangyala, aki vigyáz ránk, aki sugallja számunkra a dolgokat. Hányszor hallottuk: »Ezt így kellene tennem, ez így nem jó, vigyázz!« Ez a mi útitársunk hangja – mondta a pápa. – Legyünk biztosak abban, hogy az őrangyal életünk végéig elkísér bennünket tanácsaival, ezért hallgassunk rá, ne lázadozzunk! A lázadozás, a függetlenség utáni vágy olyan dolog, amely mindannyiunkban bennünk lakozik; ez a kevélység ugyanaz, mint ami a földi paradicsomban Ádám atyánkat jellemezte. Ne lázadj fel: kövesd az őrangyal tanácsait” – intett a Szentatya.
Az őrangyalok azért vannak, hogy segítsenek nekünk
A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint az őrangyal, őrzőangyal olyan, mint egy pásztor, akinek az a dolga, hogy védelmezzen minket, és elvezessen az örök életbe. Fő feladata az utóbbi: hogy a mennyek országába juttasson; segítségét kérhetjük minden szükségünkben.
A Katekizmus azt írja: az Egyház egész élete az angyalok titokzatos és hatalmas segítségét élvezi (334). Liturgiájában az Egyház az angyalokhoz társul, hogy velük együtt imádja a háromszor szent Istent; segítségüket kéri; néhány angyal emlékezetét külön is ünnepli (Szent Mihály, Szent Gábor, Szent Rafael és az Őrangyalok) (335).
Az emberi életet kezdetétől a halálig körülveszi őrségük és közbenjárásuk. „Senki nem tagadja, hogy minden egyes hívő mellett áll egy angyal, mint valami pedagógus és az életet irányító pásztor.” A keresztény élet a hitben már itt a földön részesedik az Istenben egyesült angyalok és emberek boldog társaságából (336).
Őrangyalainknak van nevük, de azt a nevet Isten adta nekik
Az Egyház nem bátorít arra, hogy nevet adjunk őrzőangyalainknak. A Szentírásból ismerjük Gábriel, Rafael és Mihály angyal nevét.
Nem, mi nem válunk őrangyalokká halálunk után
Az angyalok Isten speciális teremtményei, mi pedig nem válunk teljesen új lényekké halálunk után. Emberek maradunk, és ha megadatik nekünk, hogy színről színre lássunk, „az isteni életben való részesedés a személy egyediségét nem rontja le, hanem megerősíti” – magyarázza a katolikus lexikon –; „odaát a személyiségünk teljes, és Isten valamiképpen pótolja a testi mivoltot a végső föltámadásig”.
Az őrangyalok gondolatokon, képeken, érzéseken keresztül kommunikálnak velünk
Őrangyalaink elsősorban úgy kommunikálnak velünk, hogy intellektusunknak gondolatokat, képeket vagy érzéseket kínálnak föl, melyeket elfogadhatunk vagy elutasíthatunk.
„Amikor nem akarjuk meghallgatni őrangyalunk tanácsát, az olyan, mintha azt mondanánk neki: »Menj el!«. Veszélyes dolog elzavarni útitársunkat, mert egyetlen férfi, egyetlen nő sem adhat tanácsokat önmagának. Másnak adhatok tanácsot, de magamnak nem. A Szentlélek az, aki tanácsot ad nekem, és őrangyalom ad tanácsot. Ezért van szükségünk rá. Ez nem egyfajta fantáziadús tanítás az angyalokról: nem, ez a valóság. Az, amit Jézus és amit Isten mondott: »Angyalt küldök előtted, hogy megőrizzen az úton, hogy el ne tévedj«” – emelte ki a Szentatya fent idézett homíliájában.
Mindenkinek van őrangyala – akár keresztény, akár nem
Teológusok szerint a világon minden egyes embernek van őrangyala.
„A szent angyalok iránti, jogos és üdvös népi jámborság ugyanakkor helyt adhat különböző deformációknak, például:
– mint ahogy néha megtörténik, a hívek lelkében téves képzet fogalmazódik meg, amely szerint a világ és az élet az isteni nyughatatlanságnak van alárendelve, a jó és a rossz szellemek, az angyalok és démonok közötti szüntelen harcnak, melyben az ember a nála hatalmasabb erők sodrásában él, s mellyel szemben semmire sem képes. Ez a kényszerképzet, mely elvitatja a hívek felelősségét, nem felel meg a gonosz elleni harc evangéliumi valós látásmódjának, mely Krisztus tanítványától őszinte erkölcsi odaadást, alázatot és imát követel;
– ha az élet hétköznapjai vázlatszerű és leegyszerűsített, szinte infantilis formában jelennek meg, egyrészt a gonosznak tulajdonítva a legkisebb nehézségeket is, másrészt pedig, az őrzőangyal számlájára írva minden sikert és előrehaladást. Ennek azonban semmi köze sincs a hívő ember fejlődéséhez, amely a krisztusi felnőtté válás irányába halad.”
(A népi jámborság és liturgia direktóriuma, Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció dokumentuma 2002. május 13.)
Forrás: KEK, Magyar katolikus lexikon, Aleteia
Fotó: Aleteia; Wikimedia
Magyar Kurír
(vn)
