A XIII. Országos Cigánypasztorációs konferencia - beszámoló
„ Istennek vagyunk ugyanis munkatársai…” (1 Kor 3,9) Egerben november 12-14 –ig a cigánypasztorációs konferenciának százkilencven résztvevője volt, a jelenlévők kb. 10%-a nem cigány származású volt. Mi is ott voltunk, 13-an...
Minden évben nagyon tartalmas, szeretetteljes a konferencia, újabb és újabb arcokkal lehet találkozni. A cursillón egyre többen vesznek részt, ez gyökeres fordulatot hoz a lelki életben, az egyházhoz való hűségben és a mindennapi életben. A cigány ember, ha komolyan megtér – a résztvevőkre főleg ez volt jellemző –, hitélete nagyon odaadott lesz, ez vonzza a magyar testvéreket is akik csatlakoztak hozzájuk: tüzes Isten szeretet jellemző rájuk.
A konferencia súlyát emelték a főpapok: dr. Ternyák Csaba egri érsek, dr. Beer Miklós, a Váci Egyházmegye püspöke, dr. Székely János cigánypasztorációért felelős püspök és a szolgáló papság közül néhányan, akik cigánypasztorációt végeznek.
Bemutatkozott a Boldog Ceferínó Intézet, akinek az a feladata, hogy cigánypasztorációs munkatársakat képezzenek. Ők a plébánosoknak segítői lehetnek az egyházközségben. Jelenleg 160 cigány és nem cigány ember van képzésben több településen. Egy településen 5-10 embernek tartanak képzést, 5 alkalommal 3 napon keresztül. Jó lenne, ha a plébánosok nem idegenkednének ettől és belátnák, hogy pasztorálni kell a cigányságot.
Három szerzetes rend mutatkozott be a cigányok között végzett munkájukról.
A Szaléziak Kazincbarcikán Don Bosco iskolát működtetnek roma gyerekeknek. Balajton közösségi házat, templomot újítottak fel, erős közösségi élet folyik itt, amit maguk a cigányok tartanak fenn.
Piaristák Sátoraljaújhelyen Kalazanczi Szt. József karizmája alapján gyerekeket és családokat gondoznak.
Szt. Ferenc kisnővérei Arlóból mutatták be a cigányokkal milyen missziós munkát végeznek.
Dúl Géza atya beszélt arról, hogy mennyire fontos a helyi plébános személye nem csak a szegények pasztorálása miatt, hanem amiatt is, hogy újabb hivatások legyenek. Jelenleg 1800 katolikus pap van Magyarországon, ami 50%-al kevesebb, mint 1950-ben. Beszélt arról, hogy Indonéziában 95%-os mohamedán környezetben nagy áttérések vannak a keresztény hitre: 2 év alatt 1 millióról 2 millióra nőtt a számuk, évente 100 ezrével térnek meg.
Egy egész délután szólt arról, hogy a konfliktus kezelés, a másság elfogadásának milyen eszközrendszere van, illetve milyen mögöttes érzések, indulatok okozzák a konfliktusokat, hogyan álljunk ezekhez. A hallgatóság nagy érdeklődéssel hallgatta Hunyadi Krisztina egyetemi tanár előadását.
A konferencia hangulatát nehéz visszaadni, hisz a szendrőládi cigány közösség dicsőítése olykor az egekig ért, mindenkit tűzbe hozott. Pénteken este többen bemutatták egyéni és közös akciójukat – így mi, az érdiek is, mi tizenhárman voltunk –, a zenében nagyon otthonosak, másokat is bevontak a közös zenélésbe.
Székely püspök atya kiemelte, hogy nagyon a szívén viseli az érdiek helyzetét – mármint, hogy nincs közösségi házuk – és próbál segíteni.
A püspök atyák buzdítása, szeretete átjárta a szíveket, lelkeket, a konferencia résztvevői hálásak voltak, és mindenkinek énekeikkel áldásukkal köszönték meg az előadásaikat.
Székely püspök atya, Dúl Géza atya, a Boldog Ceferínó Alapítvány nagyon sokat tett az elmúlt években a cigányság evangelizásáért – lassan mérhető már a mögöttük lévő munka.
Jó látni, hogy a cigányság is dolgozik ebben a heroikus küzdelemben.
Most már el kellene kezdődni a magyarok pasztorálásának a cigányság felé, bár vannak akik már elkezdték, de még kevesen vannak. Aki megismerte ennek az örömét, szépségét az már tudja, hogy hidakká válni jó dolog magyarok és cigányok között. Adja Isten, legyen bátorságunk szeretni azokat is, akiket mások nem szeretnek.
Tarnóczi Mária
Hozzászólások
Istennek legyen hála!
először is nagyon örülök, hogy újra lehet olvasni a szeretetföldjét , másodszor a romák is magyarok, legalábbis a mieink. Nagy derültséget kelt mindenhol a ¸¸romagyar" kifejezés, egy roma hölgy találta ki, azt hiszem, egyetemi tanár. Hát valahogy így kéne talán gondolni. Kati
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.