Tanúságtétel Feri bácsiról
Feri bácsi valamikor kommunista volt és ateista és egyben egy művelődési ház igazgatója. A gondok, a Rákosi korszak kikezdték az idegeit és inni kezdett. Lassanként lecsúszott. Alkoholista lett, a családi élete tönkrement. Egy nap elhatározta, hogy felvágja az ereit és öngyilkos lesz. Ahogy be akart lépni a fürdőszobába, hogy elővegye a borotvát, úgy érezte - meséli - hogy nem tud tovább menni.
Földbe gyökerezett a lába. Tudta, hogy kívűlről jövő hatás ez. Megijedt! Ugyanakkor erős késztetést érzett, hogy nézzen bele a polcon lévő Bibliába, amelyet ugyan sohasem, olvasgatott, de mégis ott tartott, mint afféle kultúr ember. Kinyitotta a Bibliát , és ha jól emlékszem pont erre a versre esett a tekintete: "Akit én szeretek azt megfenyítem! Légy buzgó azért és térj meg!" (Jel. 3. 17) Az öreg (akkor már öreg volt amikor én megismertem) megértette, hogy maga Isten szól hozzá, akiben ő korábban nem hitt. Mérhetetlenül felkavarta ez az esemény. Végül összeszedte a cók-mókját és kiment a család szőlejébe, hogy 40 napig böjtöljön. Amikor visszatért más ember volt. Abbahagyta az italt és elkezdett az embereknek arról beszélni, hogy térjenek meg és béküljenek meg Istennel! A Kádár-érát éltük! Szegényen élt, de mégis támogatta a nála is elesettebbeket. Szent életet élt. Járta a fővárost és a Balaton-vidéket ahol lakott, egy kis táskát hurcolt magával, amin egy, a szenvedő Krisztust ábrázoló kép volt látható fölé pedig piros betűkkel oda volt írva: BÉKÜLJETEK MEG ISTENNEL! Erről beszélt az embereknek, utcán, vonaton, tereken - ahol tudta, hirdette az evangéliumot. Egyik egyház mellett sem kötelezte el magát teljesen, de alapvetően pünkösdi beállítottságú volt. Nagyon tiszteltük, mert tiszta volt szent életű és bölcs. Valóban Isten embere volt.
Egy nap - ma már tudom, nagyképűen - panaszkodtam neki. - Feri bácsi - mondtam, mintha egyívásúak lennénk, próféták egymás között - Feri bácsi, nehéz az Isten igája!
Az öreg rám emelte, a szép, bölcs barna szemét és csak annyit mondott, öreg reszelős hangján: - Nehéz fiam.... De az ördögé... még nehezebb!
Tudta, hogy miről beszél. Évtizedekig próbálta mindkettőt!
Barta György
