Isten munkája a Szeretet földje Találkozón
Kedves tesók, szeretném elmondani nektek, hogy hogyan cselekedett bennem Isten ezen a 40 órás szentségimádáson. Tegnap (szombaton, a Szeretet Földje Találkozón) a templomban tartott dicsőítésnek csak a végére értem be - tulajdonképpen csak az utolsó 3 dalra; de Isten nagyon megáldotta azt a kis időt is.
A dicsőítés alatt éreztem, hogy megelevenedtek a dalok szövegei. Az első ének a három közül: Hús-vér templom.
Már jó ideje érzem, hogy Isten arra indít, hogy mondjak le olyan dolgokról, amelyek számomra ...fontosak, és amelyektől értékesnek érzem magam: arról, hogy fontos legyek, hogy mások elismerjenek, hogy tiszteljenek, hogy mindenki szeressen, hogy felnézzenek rám....
Időnként nehéznek és fájdalmasnak érzem, és egy nap, bementem a templomba, és azt mondtam Istennek, hogy ha mindent elvesz tőlem, akkor mi marad nekem? Isten olyan választ adott, amit soha nem fogok elfelejteni: mondta, hogy Jézus marad neked. Tegnap újra átéltem ahogy Isten arra kér, hogy engedjek el minden mást, hogy Jézus az életem legfontosabb, legértékesebb kincsévé válhasson.
A következő ének egy Máriás ének volt, ami teljesen olyan volt számomra, mint egy ígéret a Szűzanyától, hogy mindig velem lesz, és imádkozni fog értem.
Ez azért volt számomra olyan különleges, mert amikor elkezdtem a noviciátust, felajánlottam magam Szűz Máriának és Kis Szent Teréznek. Kértem a támogatásukat, és az imájukat különösen a noviciátus idejére.
A következő dal az Eljegyezlek volt, és éreztem, hogy Jézus újra eljegyzett magának, és én újra átéltem a jegyességünk örömét.
A dicsőítés után Isten azt mondta, hogy ne elégedjek meg kevesebbel, mint amit adni akar. Ez után pedig jöttek a tanítások, amik megerősítették ezt bennem: miért akarjuk kevesebbel beérni mikor Isten annyi mindent szeretne adni nekünk?
A tanítások megerősítették bennem azt, hogy ez az egész nem érdem kérdése, és hogy Isten örül annak, ha megajándékozhat valamivel.
Eszembe juttatott egy nagyon jó példát. Gondolom mindannyian ismeritek Matyit, Ildikó kisfiát.
Még sosem fordult elő olyan, hogy ha valaki édességgel kínálta, akkor visszautasította volna, vagy elkezdte volna magyarázni, hogy ő rossz kisfiú volt, és nem érdemli meg. Még azt sem szokta megkérdezni, hogy miért kapta....
(Teréz nővér az Isteni Szeretet Közösség házából)
