Főmenü
Misszió
Rólunk
Ki olvas minket?
Oldalainkat 168 vendég és 0 tag böngészi
Egy tanúságtétel az Egység imájáról
"Kedves Testvéreim!
Ezt az imát kaptam kb. fél éve, azóta mindég mondogatom, és érzem, hogy valóban velem van az Úr. Lassan alakít, többnyire elmúltak a félelmeim, jobban rá tudom magamat bízni. Amikor először hallottam erről az imáról, arra figyeltem fel, hogy megvakítja a sátánt. Régóta küzdök pszichiátriai betegségekkel, személyiségzavarokkal, de az ima hatására azt érzem, hogy egyre gyakrabban elfelejtem, hogy bármi bajom van.
Korábban a gyógyszerek szedése mellett is sok gondom volt, mindig sopánkodtam, állandó volt a betegségtudatom, magyarázkodtam, sajnáltattam magam.
Az elmúlt fél évben, mióta ezt imádkozom, csak néhány alkalommal kerültem ilyen állapotba, és akkor is csak rövid ideig!
Hálás vagyok az Úrnak, hogy gyógyít!
Szeretném ha másoknak is segítene ez az ima, ezért a szeptember 30-án tartott karizmatikus találkozóról hoztam magammal nyomtatott formában egy 25-30 darabot.
Ismeretségi körömben megkérdeztem, hogy szívesen fogadja-e, néhányan kértek belőle. Visszajelzést még nem kaptam.
Arra gondoltam, hogy a maradékot kiteszem a templomban a kis asztalra (ahol sok minden van, amit ingyen el lehet vinni) de jó lenne egy rövid leírás mellé, ami miatt valaki el is viszi. Én sokat olvastam, utánanéztem az ima történetének, próbáltam is röviden megfogalmazni, de valamiért nem sikerül.
Rövid és a lényeget tartalmazó kis tájékoztató, hogy Magyarországért, drága hazánk védelméért, a sátán megvakításáért kaptuk, és soha jobban nem lesz erre szükség, mint most! B.-né, Ica, Budapest"
Rövid leírás az imával kapcsolatban:
Kindelmanné Erzsébet asszony 1962. május elején kapta ezt az imát, amit leírt a Szeretetláng lelki naplóban. Az eredeti bejegyzés így szól:
” És megkért az édes Üdvözítő, hogy imádkozzam el az Ő óhajtásait. Ezeket az Úr Jézus diktálta nekem:
A mi lábunk együtt járjon.
A kezünk együtt gyűjtsön.
A szívünk együtt dobbanjon.
A bensőnk együtt érezzen.
Az elménk gondolata egy legyen.
A fülünk együtt figyeljen a csöndességre.
A mi szemünk egymásba nézzen és összeforrjon.
Az ajkunk együtt könyörögjön az Örök Atyához irgalomért.
Az Üdvözítő miután megkért, még így szólt: „Ez az imádság is eszköz kezetekben, mert aki így együttműködik Velem, ezáltal is a sátán megvakul, s világtalansága a lelkeket felszabadítja a bűntől. A lelkek felszabadulnak a bűntől.
Ezt az imát teljesen magamévá tettem. Ezt Ő már oly sokszor átelmélkedte velem, és azt mondta, ezek az Ő örök óhajtásai. Azért tanított meg erre, hogy adjam tovább. Tegyük magunkévá az Ő örök óhajtásait, minden erőnkkel és egész elménkkel!”
Ennek az imának egy szerkesztett változata került rá arra az imakártyára, amit most az egész országban terjesztenek, az egység imájaként.
Imával és szeretettel: Sipos Gyula