Visszatekintés a szigetszentmiklósi lelki napra
2020 szeptember 20-án vasárnap, a szigetszentmiklósi Szent Piroska görögkatolikus templomunkban címünnepet tartottuk. (Eredetileg augusztusban szerettük volna megtartani, de templomunk mennyezetén repedések keletkeztek és a javítási munkálatok miatt egy hónapig nélkülöznünk kellett azt.) Parochus atya támogatója volt annak, hogy ez alkalomból hívjunk meg laikus közösségeket is (Szeretet Földje Szolgálat, Paraklétosz Közösség, Budapesti Taizéi Közösség).
Plakátot készítettünk és a templomban többször kihírdettük a programot. Már előtte egy héttel, lehetőség volt papírra felírni az ünnepi Szent Liturgia keretében kért szándékokat, Szent Piroska segítő közbenjárását kérve ügyes-bajos dolgainkban vagy testi-lelki gyógyulásainkért. A bejáratnál volt elhelyezve erre a célra egy kis doboz.
Én nagyon vártam ezt a napot. (Hálás köszönet érte a parochus atyának, hogy felkarolta!) Aznap reggel nagyon siettem a buszhoz, hogy időben odaérjek; mert segíteni akartam az előkészületekben. Azonban a buszmegállóban teljesen elbizonytalanodtam: vajon kikapcsoltam-e otthon a vasalót? (A dugalj billenőkapcsolós.) Visszamenni már nem volt időm, mert akkor egy óra múlva tudtam volna csak a következő buszt elérni. Így, a Jóisten segítségében bízva (de a kétség csírájával bennem) mégis elindultam otthonról.
Előkészítettünk mindent. Minden rendben zajlott. Kicsit elszomorított, hogy a kezdési időpontra kevés hívő jött. Aki eljött az viszont hallhatta, hogy a Szeretet Földje Szolgálattól érkezett Gyula testvér milyen lelkesítő buzdítást tartott nekünk. Megvallom, én mindeközben gyakran gondoltam arra: vajon bekapcsolva vagy kikapcsolva hagytam-e otthon a vasalót? Ha ugyanis nem kapcsoltam ki, akkor legkésőbb az ünnepi szertartás után, muszáj leszek az első busszal gyorsan haza menni... és ez a visszafordulás, a délutáni továbbutazási tervemet is keresztülhúzná. A remek buzdítás után közbenjáró imát kértem. (Eszembe jutott Fülöp érsek atya yuotube videója is a közbejáró imáról. - https://youtu.be/D_w2Ly0j3Qc ) Az értem való ima megnyugvással töltött el. Az aggodalmam alább hagyott. A taizéi zene alatt egyéni áhítatra volt még időm a Szent Liturgia megkezdésig. Parochus atya a dobozba lévő papírokra felírt szándékokat a szertartás során az oltárhoz tette (benne az enyémet is), igy ezek a kérések közvetlenül az Úr elé kerültek. A címünnep végén agapé volt a templomkertben.
Nagyon örültem a közösségek tagjainak, hogy eljöttek hozzánk. Én szívesen látnám őket máskor is, remélve azt, hogy legközelebb - talán egy év múlva - többen leszünk a templomban. Szigetszentmiklósról nem haza mentem, hanem tovább utaztam ügyemet intézni Fótra. És amikor innen, késő este hazaértem a lakásomba, azt láttam, hogy a vasalót reggel lekapcsoltam! Istennek legyen hála! Milyen jó, hogy egy kis bátorságot és megnyugvást kaptam délelőtt imában! Köszönöm szépen! Mindenkinek szeretném javasolni, ha kétségei vannak.
Dicsőség Jézus Krisztusnak! - P.
