Ferenc pápa bejelentése december 8-án a gyermekek világnapjáról
"És most van szerencsém bejelenteni, hogy jövő év május 25-én és 26-án Rómában fogjuk megtartani a gyermekek első világnapját. A Kultúra és Nevelés Dikasztériuma által támogatott kezdeményezés arra a kérdésre válaszol, hogy milyen világot akarunk átadni a felnövekvő gyermekeknek? Jézushoz hasonlóan mi is a középpontba akarjuk helyezni a gyermekeket és gondoskodni kívánunk róluk."
75 éves az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata...
1948. december 10-én írták alá az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, az évfordulóhoz kapcsolva az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta több mint egy tucat ország, köztük Kína, Irán, Szíria tisztségviselőit, akiket emberi jogok megsértésével kapcsol össze.
Nem mindenkinek tetszik a nyílt homoszexualitás
A 21 éves Billie Eilish több mint 100 ezer követőt veszített néhány nap alatt a december 2-i interjú után, amelyben a hét Grammy- és egy Oscar-díjas énekesnő nyíltan beszélt arról, hogy vonzódik a nőkhöz is. Egyébként a közösségi média platformon még így is több mint 110 millió követője van...
Ülésezett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) december 5–6-án tartotta téli rendes ülését. A püspökök testülete a szokásoknak megfelelően az MKPK budapesti székházában gyűlt össze. Az ülésen részt vett Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa is.
Ezreket küldenek a biztos halálba - hír + ima
Az orosz csapatok parancsot kaptak, hogy december 14-ig, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök az idei esztendő utolsó sajtótájékoztatóját tartja, mindenáron foglalják el a Donyecki területen lévő Avgyijivka városát – jelentette a Vasnije Isztorii nevű orosz hírportál. Közben a mozgósított katonák hozzátartozó levelet írtak Putyinnak, amelyben azt állítják, hogy a katonákat „húsdarálóba” küldik Avgyijivka közelében, ahol naponta ötszáz - ezer orosz katona hal meg. Emellett arra is panaszkodtak, hogy az orosz parancsnokok sebesült katonákat kényszerítenek arra, hogy harcoljanak. Könyörögjünk:
Élet a Lélekben szeminárium indul Budapesten
ÉLET A LÉLEKBEN szeminárium indul januárban, keleti keresztény kiegészítéssel Budapesten, a Szent Imre kápolnában, amit a görög- és római katolikus hívek egyaránt használnak (Budapest XI. kerület, Bartók Béla út 19., a Szent Gellért tér és a Gárdonyi tér között). További részletek:
Heti könyvajánló: Így történt! - Csépe Klára és Hasznos-Fallóskút története
Csodálatos, egyben megrendítő történetet bontakozik ki a kedves olvasó előtt, aki kezébe veszi ezt a kötetet. Történet egy egyszerű asszonyról, Csépe Kláráról, akinek látomásban megmutat a Szűzanya egy kis forrást és arra hívja, hogy építsen ott kápolnát. Történet a kápolna építéséről, a hívő emberek odaadásáról, csodáról és gyógyulásról, de történet a szembenállásról és meghurcoltatásról és arról a sokféle nehézségről, amit Klára néninek ki kellett állnia hite és meggyőződése miatt.
Fejenként egymilliót forintot kér a veszprémi érsek a papjaitól
A veszprémi egyházmegye papjai még meg sem kapták az állam karácsonyi pénzes támogatását, ám már meg is érkezett az érsek levele, amelyben mindenkitől egymillió forint befizetését kéri. Udvardy György veszprémi érsek rendeletéről az egyházmegye a hét elején körlevélben értesítette a hivatalban lévő lelkipásztorokat.
Háborús hírek + ima a békéért
Háborús bűncselekmények, bombázott kórház, katonafeleségek kiáltványa... hírek + ima a békéért:
Törvényes trükközés - így tüntetnék el a magyar többségű megyéket
41 megyéről 15-re csökkentenék a megyék számát Romániában egy javaslat szerint, aminek az a hátulütője, hogy nem maradna magyar többségű megye az országban. Székelyföldet kettévágná a javaslat: a 38 százalékban magyar lakossággal rendelkező Maros megyét, benne a 40-45 százalék között mozgó marosvásárhelyi magyarsággal, hozzácsatolnák a döntő többségben román lakosságú Kolozs, Szilágy és Beszterce megyéhez, míg a magyar többségű Hargitát és Kovásznát Brassóval vennék egy kalap alá.
Több mint száz civil szervezet tiltakozik a törvény ellen
Közös közleményben tiltakozik több mint száz civil szervezet a szuverenitásvédelmi törvény bevezetése ellen. Köztük olyan szervezetek, mint az Amnesty International Magyarország, a Civil Közoktatási Platform (CKP), a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). „Az az ország, ahol az emberek nem képviselhetik a saját érdekeiket, nem demokrácia. Ahol a civil szervezetek nem működhetnek szabadon, ott nem érvényesülnek legalapvetőbb jogaink. Ahol az állampolgárokat külföldi érdekek kiszolgálásával vádolják meg, ha elmondják a közügyekről a véleményüket, ott nincs szabadság” – írják a petíciójukban.
