- Részletek
- Kategória: Eheti
Az Istennel való egyesülés útja szerelmi történet. Úgy kezdődik, hogy titokzatos módon, talán magam sem értem hogyan, de megragadja szívem, életem Isten valósága, és beleszeretek Istenbe, vagy egész pontosan Jézus Krisztusba, akiben és akivel megélhetem Isten mindent betöltő szeretetét. Lehet, hogy furcsának tűnik ez, főleg, ha egy férfi írja le napjainkban, amikor amúgy is mindent beleng a testi szabadosság megrontó levegője – de mégis ez az igazság.
- Részletek
- Kategória: Eheti
Sötétség idején, amikor egymást követik a rossz hírek, nem árt eszünkbe juttatni, hogy a történelem nem egyirányú utca, hanem a lehetőségek tárháza, és rajtunk is múlik, hogy hogyan folytatódik. A Szeretetláng lelki naplóban van egy napjainkra illő nagyszerű prófétikus helyzetleírás, ami telve van természetfeletti reménnyel (különben ennek jele a szombati Szeretetláng Fesztivál is):
- Részletek
- Kategória: Eheti
Assisi Szent Ferencet arra kérték, hogy írjon regulát a közösségének. Ő rámutatott a Bibliára és azt mondta: ez a mi regulánk - de ezt nem fogadták el. Akkor idézett néhány mondatot az evangéliumokból és rövid magyarázatokat fűzött hozzájuk, de ez is kevésnek bizonyult… Elgondolkodtam: az én életemben melyik volt az a néhány mondat a Szentírásból, ami úgy szíven talált, hogy arra épül a hitem és az életem?
- Részletek
- Kategória: Eheti
„Ruanda volt Afrika katolikus kirakatországa” – írja Peter Balleis jezsuita misszionárius -, ahol a lakosság kétharmada katolikus volt. Hogyan történhetett meg, hogy 1994-ben alig száz nap alatt mégis lemészároltak majd egymillió embert - a gyilkosságoknak félmillió tettese volt késsel, karddal, bármivel, amivel ölni lehet –, és a gyilkosokkal papok, szerzetesek és apácák is együttműködtek?
- Részletek
- Kategória: Eheti
„Élek, de már nem én, hanem Krisztus él énbennem.” (Gal 2, 20) Lehetséges ez? Lehetséges, hogy Istennel olyan teljes közösségbe kerüljek, hogy az Ő gondolatait gondoljam, szavait szóljam, tetteit cselekedjem – és közben a személyiségem mégis teljesen szabad maradjon? Hogy ez részemről ne csak egy bolond gondolat legyen arról, hogy isten vagyok, egy eszement fantázia, skizofrén beképzelés, téveszme, esetleg a gonosz lélek hazugsága, egy stáció az ördögi megszállás felé tartó úton?
