Szellem a palackból – avagy buzdítás az imanapra hazánkért
“Kerestem köztük olyan embert, aki falat építene, és odaállna a résbe elém az országért...” (Ez. 22, 30)
Húsz évvel ezelőtt szerveztük az első imanapot hazánkért január 18., Árpád-házi Szent Margit ünnepére, akkor még „Nemzeti Imanap” néven. Mostanra nagyon sokan és nagyon sokféleképp imádkoznak hazánkért, s általában véve is a világért, és úgy tűnik, hogy szükség is van erre, mert kiszabadult az erőszak szelleme a palackból – de azért a Szentlélek szelíd ereje még mindig erősebb a gonosz lélek minden háborújánál…
Láthatjuk, hogy a régről jól ismert erőkultusz hogyan szökken szárba a legújabb őrületig. Oroszország és Kína után most Donald Trump, az Egyesült Államok új elnöke is területi követelésekkel állt elő január 8-án, s rögtön Grönlandot és Kanadát akarja annektálni és mellé desszertnek a Panama-csatornát. (Beszédében „zöldátverésnek” nevezte a globális felmelegedést, megígérte, hogy eltörli a természetet védő rendelkezéseket, duplájára növeli a „védelmi költségvetést” és a Mexikói-öbölt is Amerikai-öböllé nevezi át…)
Ez történik a világgal, ha megszűnnek az etikai korlátok, betarthatatlanná válnak a nemzetközi szerződések. Amikor minden etika relatívvá és elhanyagolhatóvá válik. Az erőkultusz, a gyűlölet és pusztítás a gonosz lélek álma a világról…
Most pedig úgy tűnik, hogy Isten pedig megengedi, hogy fejünkre omoljanak az elmúlt évtizedekben felhalmozódott a bűneink következményei. De valóban az ördögé lenne az utolsó szó?
Épp ellenkezőleg! Azért válik nyilvánossá az a sok elkövetett hiba, bűn, visszaélés napjainkban, hogy végre meglássuk, hová süllyedtünk és Istenhez kiáltva minden erőnkkel ki akarjunk jönni a mocsokból. Az Imanapok története pedig azt mutatja, hogy amikor az emberek Istenhez kiáltanak, még a lehetetlen is lehetségessé válik!
Miért is ne lehetne hazánk a béke szigete, a kiengesztelődés példája, a párbeszéd helye a világban? Miért is ne léphetne egész népünk, egyházunk és hazánk a tisztulás útjára?
Miért ne lenne lehetséges, hogy a kiszáradó Kárpát-medence újra megteljes vízzel és Élő Vízzel, a kegyelem folyamaival?
Nagyon is lehetséges! Árpád-házi Szent Margit hitte, hogy az ő imái segítik Magyarország újjáépítését a tatárjárás után, hitte, hogy közbenjárására IV. Béla király ki fog békülni fiával, Istvánnal – is hite valósággá is lett.
Mi ugyanígy hihetünk hazánk megújulásában. Milyen nagy öröm volt látnom, hogy január 18-ra több mozgalom szervezésében két püspök vezetésével hirdetnek imanapot hazánkért a Szent István Bazilikába! (Lásd alul a plakátot.) Mi más ez, ha nem annak a jele, hogy Isten velünk van és Ő is ezt akarja?
Január 10-én, pénteken kezdjük az Imanap előtti Imakilencedet hazánkért. Az imákat minden nap felteszem az internetes elérhetőségeinkre (honlap, facebook), és a január 15-i „Élő adásban” is erről fogunk elmélkedni és imádkozni.
Mozdítsuk meg a körülöttünk élő szívét is! Ajánljunk fel szentmisét ezen a napon hazánkért, szervezzünk imát, szentségimádást, közösségi összejövetelt, hadd lángoljon fel a Szeretet tüze szívünkben Magyarországért! (Így teszünk mi is városunkban, ahol az aznap reggeli szentmisét hazánkért lesz felajánlva, este pedig a dicsőítő szentségimádás keretében fogunk imádkozni hazánkért is.)
„És bizony, mondom nektek: ha a földön ketten egyetértésben kérnek valamit, bármi legyen is az, megkapják Atyámtól, aki a mennyben van. Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” (Mt 18,19-20)
Add Uram, hogy eljöjjön közénk a Te országod, a békesség és a szeretet, az igazság és igazságosság országa, a Szeretet földje! Ámen. (Sipos Gyula)
