Némely gondolkodó emberek szerint az igazság keresése és kimondása a „van” tudománya, az értelem műve. Ezzel szemben a „legyen”, azaz a cselekvés inkább az akarat és a lehetőségek világa, ezért a kettőt szét kell választani. Mások szerint azonban a kettő nem szétválasztható, mert ha egy igazságot megismerünk, akkor annak érdekében cselekedni is akarunk – mert ilyen az emberi természet -, illetve cselekednünk is kell.
Nos, természetesen a „van” és a „legyen” egyszerre van külön, és mégis egyben, mert „híd” köti össze őket. A hídon „kapuőrök” vannak és ezek határozzák meg, hogy a felismert igazságokkal – ami „van” -, mit teszünk, mit akarunk, hogy „legyen”. Ez igaz a természettudományokra – milyen cselekvés következik például a maghasadás fizikai törvényeinek ismeretéből -, és még inkább a társadalomtudományokra. Mi következik például egy szociológiai felmérés-sorozatból, ami feltárja a szegénység növekedését? Segíteni akarok a szegényeken vagy csak demagóg módon felhasználni őket céljaim érdekében?
Egy erkölcsileg közömbös világban, ahol a hídról eltűnnek a kapuőrök, az élet – az emberi természet gyengesége miatt -, szükségszerűen egyre erkölcstelenebbbé válik.
Sípos (S) Gyula (szeretetfoldje.hu)