A falu szeretete - Balog Elemér novellája
Már megint egy zenei vetélkedő. A falu összegyűlt, hogy lássa, hiszen a kis Lakatos gyerek már a döntőig jutott. Összegyűltek, még kivetítőt is szereztek és még a polgármester is eljött! Itt van a tévé, és ezt nem lehet kihagyni! Itt ül az iskolaigazgató és mindenki aki számít, meg a falu apraja-nagyja.
Ez a sok ember a faluban most mind a kis Lakatos gyereknek szurkolnak.
Hiszen ők segítették!
Mikor a kisiskolás Lakatost mindig megbüntették és osztály elé állították, meg a sarokba vagy az utolsó padba ültették, mert nem volt tiszta az inge. Mikor csak nagy nehezen engedték át év végén, mert neki otthon sokat kellett segítenie - az apja beteg lett és neki az anyjával együtt hat gyerekről kellett gondoskodnia, mert mind kisebb volt nála. Akkor is segítették amikor egy töpörtyűkrémes kenyérből többet vett el mert az ebédkor kiborult a kajája, amit nem mellesleg szándékosan löktek ki a kezéből - éhes volt, végül igazgatóit kapott.
Sokat köszönhetett nekik!
Az ilyen élmények tették egyre durvábbá és erőssé. Magában azt mondta, ő megmutatja ezeknek, hogy ő nem csak az a kis koszos cigánygyerek. Mindig gyakorolt, az egyik zenész rokona felfigyelt rá, elvitte tanoncnak.
Szóval szerette az egész falu, a maga módján.
Eljött a döntő pillanat, a kis Lakatos gyerek győzött, nagy volt az öröm, mindenki ujjongott, ő pedig felállt és csak ennyit mondott: Mindenkinek köszönöm.
Eltelt egy év, kettő, és sok. Nem jöttek a várva várt sikerek, már bulik se nagyon voltak, így hazajött a faluba. Már nem csillogott körülötte semmi
Jöttek a kedves falubeliek. Amikor végig ment az utcán összesúgtak a háta mögött és azt mondták: látjátok én megmondtam, már kiskorában is ilyen volt.
Egy falu szurkolt magában azért, hogy vesztes legyen. Íme, bebizonyosodott, hogy ők jobbak nála, és nem gonoszok!
Azt hiszem, később újra elköltözött a faluból, talán még az országból is, ma valahol Nyugat-Európában zenét tanít és éneket. Ott mindenki önmagáért szereti. Nem számít a bőrszín, a családi háttér, csak a teljesítmény.
Ott is falun lakik, de soha nem zárt be senkit és nem adott intőt senkinek.
Balog Elemér novellája
Szeretnénk kiadni Elemér novellás kötetét, cigánymissziós munkánk részeként. Minden támogatást örömmel fogadunk - átutalható az alapítványunk számlaszámára, (lásd a főoldalon fent) - a támogatók névsorát a könyvben is közzé tesszük. (Az átutalásnál a közlemény rovatba kérjük feltüntetni, hogy Balog Elemér könyvéhez).
