Három rövid történet
Ma kezdődik az Ünnepi Könyvhét - ennek tiszteletére három rövid, humoros és/vagy elgondolkodtató történetet tettem fel. Jó olvasást, jó szórakozást!
Sípos (S) Gyula: Sürgős bejegyzés!
Drága Barátaim!
Ma reggel, amikor belenéztem a tükörbe, rájöttem, hogy elveszítettem a fejem! Mint az itt beszúrt kép is mutatja, az én fejemen dús, hullámos sötétbarna haj található, homlokom magas, szemöldököm egyenes és erős, szemem tengerkék, orrom egyenes vonalú, szám telt, ám markáns arcomhoz és államhoz illő, füleim kicsik, bőröm feszes és sima, enyhén barnás árnyalatú, pozsgás. Kérem, hogy aki megtalálja, jelezze rögtön a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. levélcímemen. Magas jutalom!
Itt szeretném tovább értesíteni azt az illetőt, aki elhagyta a kopaszodó, krumpliorrú, csapott állú, füleibe szemüveget akasztó, petyhüdt bőrű, ízléstelen bajszot viselő fejét, hogy nálam megtalálhatja. Tulajdonosa elviheti, vagy utánvéttel feladom címére.
Köszi!
Puszi!
Gyuszi
Sípos (S) Gyula: Az élet értelme
A kisfiú vidáman szaladt oda édesapjához, aki a padon üldögélt.
- Nézd apu, mit kaptam a bácsitól! Egy lufi! – Valóban, a gyerek kezére kötött zsinór végén egy különös, színjátszó léggömb ugrándozott az ég felé.
- Milyen férfitól? – kérdezte gyanakodva az apja.
- Attól a bácsitól – mutatott a park fái felé a fiú – az előbb még ott volt! És szárnya is volt neki két oldalt!
- Szárnya? – A férfi gyanakodva nézett a késő délutáni félhomályban a fák felé. Eszébe jutott, amit a felesége mondott néhány napja, hogy állítólag egy mutogatós ember zaklatja a fiatal lányokat a parkban. Lehet, hogy ő volt az? Egy pedofil? – Szárnya? Nem lehet, hogy a kabátja volt? Esetleg azt nyitogatta a kezével, mintha szárnya lenne?
- Jaj apu, nem a ruhája volt! Egyébként is a hátából jött ki, a kezében meg a lufit tartotta, amit nekem adott! És azt is mondta, hogy abba egy nagyon fontos dolog van elrejtve, de nem szabad kinyitni a lufit, mert akkor eltűnik belőle! Nézd csak meg!
A fiú lehúzta a zsinóron a léggömböt az apja szeme elé, aki csodálkozva látta, hogy annak belsejében valami köd gomolyog, s benne, noha alig tudta kivenni, egy fehér, írott lapocska is lebegett. Most már látta azt is, hogy a léggömb felszínére egy mondat van írva fluoreszkáló betűkkel: Az élet értelme.
Lehet, hogy egy terrorista volt? – nézett körül az ember. - Így akarja a robbanószert eljuttatni a lakóházakhoz? Jó trükk lenne, hiszen ki gyanakodna egy gyerekre? Robbanógáz és gyújtószerkezet – ki tudja, bármikor robbanhat?! Ügyetlenül rámosolygott a fiára:
- Elmondta neked, mi van a lufira írva?
- Nem, azt mondta, majd te elolvasod.
- Az van ráírva: eressz el, és vegyél egy hatalmas fagyit a fiadnak!
- Tényleg?
- Tényleg!
- Hurrá! Akkor két gombócosat kérek, csokit és citromot! – A kisfiú ügyetlenül megpróbálta leoldani a kezéről a léggömböt.
- Várj, majd segítek! – Az apuka óvatosan kioldozta a zsinórt, majd eleresztette a fénylő gömböt. Megkönnyebbülve nézte, ahogy az felszáll a levegőbe és eltűnik a fák között.
- Kész is van! Indulhatunk!
A kisfiú boldogan megfogta a kezét és vidáman szökdécselt. Már alig várta, hogy megkapja a fagyiját. Milyen jó nap ez a mai!
Sípos (S) Gyula: Miért sírnak a csigák?
A két gyerek a beton szélén guggolt és elmélyülten nézte az ott araszoló éti csigát.
- Látod a csíkját?
- Látom. Azt mondta a Zsolti, hogy azon csúszik a csiga. Ő már iskolás, tudja ezeket. Már majdnem mindent tud.
- Én is iskolás leszek az ősszel.
- Én is. Szerinted egy osztályba fogunk járni?
- Remélem! Majd szólunk anyunak, hogy kérje meg a tanító néniket, és akkor minden rendben lesz.
Ezen csendben tűnődtek egy darabig.
- Te tudod, hogy lesz csíkja a csigának?
- Biztos a bőréből jön. Mint amikor mi izzadunk.
- Aha, lehet. De akkor ha visszabújik a csigaházba, teljesen elázik. A Zsolti múltkor elesett a lavórral, eláztatta az egész szobát – nagyon kikapott!
- Hát akkor lehet, hogy sír. Csak nem a szemével, mert ott nem tud, mert az olyan kicsi neki. Vagy nem is! A szemével sír és az azért olyan hosszú ott alatta neki, mert az a cső, amin keresztül a sírás lemegy a testére és alul bevizezi!
- De miért sír?
- Mert becsapták. Régen meztelen csiga volt és félt mindentől. De tényleg, a meztelen csiga elbújik a levelek közé, alig lehet észrevenni, anyu utálja is őket! Aztán azt ígérték neki, hogy házat kap ahová elbújhat és az majd megvédi mindenkitől.
- Meg is kapta nem? Akkor meg miért sír?
- Látod milyen lassú! Már nem tud elbújni, a házába meg bemehet, de hát milyen ház ez? Olyan, mint a miénk. Ide nézz! – Azzal sarkával teljes erőből rátaposott a csigaházra, ami egy reccsenéssel összetört. – Ilyen rozoga - látod, az első szél összedönti!
- Fúj! Most olyan lett a talpad! Töröld le, aztán menjünk, mielőtt meglátnak.
