Rövid beszámoló a Nemzeti Imanapról
Hálát adok Istennek azért, hogy ilyen sokan imádkoztunk január 18-án, Szent Margit ünnepén hazánkért és nemzetünkért. Még az amerikai Detroitból is kaptam levelet egy ottani kedves testvérünktől, hogy imádkoznak hazánkért e napon!
Január 17-én, pénteken Vácott tartottunk gyógyító összejövetelt, ott mondta Bocsa József atya, hogy tovább folytatódik a program az éjszakai szentségimádással, tehát valószínűleg ők voltak az elsők, akik 18-án már a nap kezdetén kérték Isten kegyelmét egyházunkra, hazánkra és nemzetünkre.
Egy közeli városban (több nevet nem írok a körlevél miatt, nehogy valakit kellemetlenség érjen) mesélték, hogy aznap négy helyen (három templomban és egy kápolnában) szerveztek közös imát és többen voltak az alkalmakon, mint eddig bármikor! De kaptam visszajelzéseket az ország több tájáról is, közelből és távolabbról, telefonon és sms-ben... Isten áldjon mindenkit, különösen a szervezőket és imaharcosokat!
Az Imanap szervezése során mintegy 2.600 imafüzetet postáztunk, illetve osztottunk szét - de már azóta is vittek el tőlünk -, tehát nem volt haszontalan az új imafüzet kiadása sem. Sokan vannak aztán, akik az első imafüzetet használják, vagy egyéb más kiadványt, akik szentmisét kértek, szentségimádáson vettek részt...
Hiszem, hogy nagyon fontos és szükséges hazánkért az ima, mert ez kiesdi Isten kegyelmét mindannyiunkra! Emberek térhetnek és gyógyulhatnak meg, családok élete rendeződhet, normalizálódhatnak az időjárási körülmények... Isten kegyelmének semmi sem szabhat határt, csak legyen, aki kéri!
Istené legyen minden dicsőség, imádás, hatalom, tisztelet és hála, mindörökkön örökké, ámen!
Szeretettel: Sipos Gyula
ui.: Azóta csepereg az eső - lelki értelemben is értem, bárcsak jönne már a zuhatag!
