Imanap kilenced hazánkért 2022., hatodik nap
Egyik legerősebb és legveszélyesebb hajlamunk, hogy istent, isteneket teremtünk magunknak és azokat szolgáljuk. Így jutunk el a bálványimádás csúcsára, az ősi kísértés megvalósítására – olyanok lesztek, mint az Isten -, és már önmagunkat látjuk isteneknek, akik mindent megérdemelnek, mindent birtokolhatnak, mindent felhasználhatnak, tekintet nélkül a következményekre. A világ „tudományos” és „spirituális” utakat egyaránt kínál ehhez az önmegvalósításhoz, a gonosz lélek pedig örül.
Lakásaikban ott áll a nagy oltár, a televízióval, rádióval, számítógéppel, előttük hódolunk bálványainknak: az erőszak és pornográfia isteneinek, a pénz és siker szellemeinek, hírességeknek és sztároknak – és többet akarunk, még többet, mert mi is istenek vagyunk, önmagunk istenei, és azt várjuk, hogy a világ kiszolgáljon minket, összes vágyainkkal együtt.
És mégis: így válunk egyre magányosabbá, szorongóbbá, üresebbé, sóvárgóbbá, mert ha az egész világot megnyerjük és felfaljuk is, a lelkünk csak kárát látja ennek. A szívünkben lévő Isten-alakú hiányt csak Isten tudja betölteni.
Bocsásd meg nekünk Uram, hogy elfordultunk tőled és idegen isteneknek és bálványoknak hódoltunk! Most szeretnénk visszatérni hozzád, az egyetlen igaz Istenhez! Bánjuk bűneinket, amivel ellened, ember testvéreink és az egész teremtett világ ellen vétkeztünk. Kérlek, vezess minket a tisztulás útján a teljes és örök élet felé! Ámen. (S)
Miatyánk... Üdvözlégy... Dicsőség...
