A sarkvidéken meleg, nálunk hideg - miért?
A nagy nyomású légköri rendszerek a szokásosnál melegebb id?járást okoztak Grönlandon és Észak-Kanadában, és sokkal hidegebbet Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában. (Nálunk még soha nem mértek ennyi csapadékot, mióta csak van meteorológiai szolgálat - több, mint száz éve.) A március a széls?ségek hónapja volt, és mindkét jelenséget ugyanaz a jelenség okozta.
Az úgynevezett Északi-sarki oszcilláció az atmoszféra nagytérségi kilengését jelenti, az 1000 hPa-os nyomásszinten fennálló nyomáskülönbséget mutatja műholdas mérés segítségével. Változása nagy hatással van a világ időjárására.
Amikor pozitív az AO index, az Északi-sark körüli örvénylés intenzív, ez esetben a széláram hurokként húzza maga körül a hideg levegőt körbe-körbe, csaknem lerögzítve a fagyos levegőt a pólus körül. Amikor negatív, akkor az Északi-sarkot körülölelő jet stream (szélörvény) gyenge, így a nyugat-kelet irányú szélgyűrű meglazul és teret enged a hideg levegő észak-déli irányú leszakadásának. Ilyenkor tódul be a hideg levegő Észak-Amerikába és Nyugat-Európába.
Ez utóbbi jelenség okozta a márciusi hideget is Európában, az AO érték az öt legalacsonyabb mért érték volt a történelemben.
(MTI)
