Csaknem 35 milliárd forintból gazdálkodhatnak jövőre az egyházak
A legnagyobb tétel most is, mint minden évben, az államtól az egyházaknak át nem adott ingatlanok utáni járadék (az úgynevezett örökjáradék, amely évről évre törvényi szabályozás alapján követi az inflációt), ez a tervek szerint 16 milliárd 950 millió forintot tesz ki. Szintén nagy tétel a tervezetben - a tradíciókat követve - az egyházi alapintézmény-működés, illetve a személyi jövedelemadó felajánlások állami kiegészítésének kategóriája, ami 10 milliárd 580 millió forintot jelent. Harmadik a sorban a hittanoktatás támogatása, 3 milliárd 100 millió forinttal.
Az ötezer lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek - mint eddig is - külön támogatásban részesülnek, jövedelempótlékukra 1 milliárd 600 millió forintot szán a kormányzat jövőre. Szintén több mint 1 milliárdot biztosítanának a büdzsében az egyházi épített örökség védelmére és egyéb beruházásokra.
Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatására a tervezet szerint 750 millió, egyházi oktatási programokra (templom és iskola), a hátrányos helyzetű kistelepülések felzárkózására, ezen belül egyházi komplex programok támogatására (Testi és lelki kenyér program), valamint egyházi szórványprogramokra 200-200 millió forint jut. Ezenkívül az egyházi kulturális programok támogatása 50 millió forintot fordítanának.
