- Részletek
- Kategória: Érdekességek
A Stonehenge-től 25 kilométerre fekvő erdős területről származik az őskori építmény gigászi kőoszlopainak nagy része – állapították meg a kutatók egy több évtizeden át az Egyesült Államokban őrzött kőminta alapján.
Bővebben: Kiderült, honnan származnak a Stonehenge gigászi kőtömbjei
- Részletek
- Kategória: Érdekességek
Loyolaí Szent Ignácot Ignácot és társait életmódjuk és törekvésük miatt a nép „zarándok papok”-nak vagy „reformpapok”-nak nevezte el. Ignácot 1537-ben szentelték pappá, első szentmiséjét Ignác Betlehemben akarta bemutatni, de megtudták, hogy bár harmincnyolc esztendeje nem volt rá példa, abban az évben nem indult zarándoklat a Szentföldre, mert küszöbön állt a háború a törökökkel. Így Rómába indultak...
- Részletek
- Kategória: Érdekességek
Az Aleteia nemzetközi katolikus portál osztotta meg korábban a Pio atyához köthető újabb csodák történetét: olyan emberek vallomásait, akik életük fordulópontján, nehéz, szenvedésekkel, megpróbáltatásokkal teli időszakokban a kapucinus szent közbenjárásáért folyamodtak.
- Részletek
- Kategória: Érdekességek
"A lóhátról harcoló fegyveresek már Kr.e. 1600 körül megjelenhettek az eurázsiai sztyeppéken" - mondta Igor Csecsuskov, a Dél-urali Állami Egyetem kutatója a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálnak, amely egy orosz, kazah és amerikai tudósok által elvégzett kutatás eredményeit ismertette. Ez alapján jóval korábban lovagolni kezdett az emberiség, mint ahogyan azt eddig feltételezték.
- Részletek
- Kategória: Érdekességek
A Stigmata című könyvében a szerző (Michael Hesemann) 328 embert sorol fel (47 férfi, 281 nő), akik az elmúlt 800 évben Krisztus sebhelyeit viselték testükön. Közülük ketten biztosan magyarok: a boldoggá avatott Magyarországi Ilona veszprémi domonkos nővér, és Galgóczy Erzsébet. Mindketten a magyar történelem válságos pillanatában kapták a Krisztussal való együttszenvedés kegyelmét és mindketten előkészítői és megharcolói voltak Isten nagy kegyelme kiáradásának egyházunkra és hazánkra. (Van egy harmadik is, aki hazánkban élt, de nem magyar származású: a gráci születésű Fauland Aloysia. Ő 1881-ben lépett be a soproni orsolyita zárdába és 1902-ben bekövetkezett haláláig ott élt. Rendi neve: Kisded Jézusról elnevezett Vincentia volt.)
