A Föld legnagyobb növénye
A tudósok genetikai vizsgálata megállapította, hogy egyetlen 4500 éves tengeri fű kétszáz négyzetkilométernyi víz alatti tengerfenéken – körülbelül 20 ezer futballpályának megfelelő nagyságú területen – terjedhetett el.
Körülbelül 4500 évvel ezelőtt egyetlen mag, amely két különböző tengeri fűfajból származott, kedvező helyen fészkelte be magát valahol a ma Cápa-öböl néven ismert területen, Ausztrália nyugati partjainál.
A tudósok felfedezték, hogy az emberi kéz által viszonylag zavartalanul hagyott mag a Föld legnagyobb növényévé nőtte ki magát, amely mintegy kétszáz négyzetkilométert beborít.
A faj – a Posidonia australis, más néven rostgömbfű vagy szalagfű – általában Ausztrália déli partvidékeinél fordul elő.
A 200 négyzetkilométernyi rostgömbfű egyetlen csemetéből terjedt tovább
Amikor azonban a tudósok elkezdték keresni a rostgömbfű genetikai különbségeit az öbölben, rejtélyre bukkantak. Az egymástól 180 kilométerre fekvő helyekről vett minták azt mutatták, hogy a Posidonia australisnak nem több példánya, hanem egyetlen növénye terjedt.
Martin Breed, a Flinders Egyetem ökológusa értetlenül állt a jelenség előtt: Teljesen tanácstalanok voltunk.
Jane Edgeloe, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem (UWA) kutatója elmondta, hogy mintegy 18 ezer genetikai markert vizsgáltak meg, miközben olyan változásokat kerestek a fajban, amelyek segíthetnek kiválasztani a helyreállítási projektekben felhasználható példányokat. Ehelyett azonban azt találták, hogy ugyanaz a növény rizómák segítségével terjedt el, ugyanúgy, ahogyan egy gyep is terjedhet a széleiről futók kihajtásával.
Úgy tűnik, hogy a meglévő kétszáz négyzetkilométernyi rostgömbfű egyetlen, kolonizáló csemetéből terjedt tovább – mondta Jane Edgeloe.
Rétként terjed, egyre nagyobbra nő
A növény most rétként terjed, és élőhelyet biztosít a tengeri fajok hatalmas választékának, köztük teknősöknek, delfineknek, dugongoknak (tengeri tehénfajta), rákoknak és halaknak. A szalagfű rizómái évente akár 35 centimétert is nőhetnek, és ezt az ütemet alapul véve a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban közzétett kutatás szerzői úgy becsülik, hogy a növénynek legalább 4500 évre volt szüksége ahhoz, hogy ilyen nagy területen elterjedjen – írja a Guardian.
A növény hatalmas, sűrű réteket alakított ki. Szalagjai néhol csak 10 cm hosszúak, máshol viszont akár egy méter hosszúak is lehetnek. Magában a Cápa-öbölben a körülmények kihívást jelentenek. A növény megtalálta a módját, hogy túléljen olyan területeken is, ahol a sótartalom kétszerese az öböl más részeinek, és 15 fokos hideg és 30 fokos meleg vízben is jól érzi magát.
(index.hu)
