Érdekesség: az utolsó magyar huszár lovasroham
A lovasroham színhelye a keleti front volt, 1941. augusztus 15-én. Az esemény azonban egyáltalán nem úgy játszódott le, ahogy elképzelnénk. Itt a korabeli beszámoló:
"Reggel óta kemény harcban álltunk egy magas vasúti töltés oldalába beásott és szívósan védekező ellenséggel szemben. A nap folyamán már négyszer támadtuk őket, de mind a négyszer visszavertek minket. A zászlóaljparancsnok minden hangnemben ordítozott, a századparancsnokok tehetetlenek voltak. A sürgős tüzérségi tűztámogatást hiába kértük, az egyre késett.
És ekkor egyszer csak megjelent a színen egy magyar huszárezred lóháton.
Mind nevettünk.
Ugyan mit akarnak itt ezek a magyarok? Kár lesz azokért a pompás, elegáns lovakért.
Ekkor szinte kővé dermedtünk.
Ezek a fickók megőrültek!
Huszárszázad huszárszázad után robogott felénk.
Elhangzott a vezényszó.
A barnára sült arcú, karcsú lovasok úgy ültek a nyeregben, mintha belenőttek volna.
Parancsnokuk, egy magas, fénylő aranygalléros huszárezredes kirántotta a kardját.
Négy-öt könnyűpáncélkocsi kanyarodott elő a szárnyakra, és már vágtatott is át a széles, sík mezőn a huszárezred.
Kivont kardjuk csillogott a lemenő nap fénylő sugaraiban.
Eldördültek az első lövések a töltés felől, aztán mind ritkábban hallottuk őket.
És ezután szinte kidülledt szemmel, hitetlenkedve néztük, amit láttunk, hogy a szovjet ezred katonái, akik a mi századaink támadásait oly hevesen és elkeseredett ellenállással verték vissza, most sorra ugrálnak fel és szinte eszelősen futnak, menekülnek...
A diadalmasan száguldó magyarok pedig űzik, hajtják maguk előtt az oroszokat, és fénylő kardjukkal gazdag, nagyon gazdag aratást végeznek köztük."
(rubicon)
