- Részletek
- Kategória: Eheti
...És itt megint álljunk meg egy pillanatra, hogy kicsit közelebbr?l szemügyre vegyünk két fontos dolgot: Mária „nevét” és Mária hitét.
Mária új neve
Az ószövetség hite szerint a név magában foglalja visel?je személyiségét. Jézus Krisztusnál könny? ezt megérteni, hiszen Jézus annyit jelent, mint Isten megszabadít – és valóban, Jézus Krisztus a Szabadító, aki kiváltott minket a sötétség birodalmából és Atyja országának polgáraivá tett minket.
Keresztel? Szent János neve azonban már nem egyszer?en a János szó értelmének bet?zgetése. A Jelenések könyve egy figyelemre méltó dolgot ír a nevekkel kapcsolatban: „Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak: A gy?ztesnek rejtett mannát adok és egy fehér követ. A kövön új név van, amelyet senki más nem ért, csak aki megkapja.” (Jel 2, 17) János megértette az ? „új nevét” és amikor megkérdezték t?le, meg is mondta:
„Akkor ki vagy? Választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket. Mit mondasz magadról?” Ezt felelte: „A pusztában kiáltó szó vagyok: Egyengessétek az Úr útját”, amint Izajás próféta mondta.” (Jn 1, 22-23)
Hasonlóképpen Mária, ez a fiatal lány is megértette már, mi az ? mennyei neve: „az Úr szolgálója vagyok” (Lk 1, 38)
Bárcsak mi is így értenénk már a mi mennyei nevünket! Bárcsak már mi is a gy?ztesek közé tartoznánk, akik megértették létük lényegét, Isten királyságában betöltött szerepüket és meg is élik azt!
- Részletek
- Kategória: Eheti
Kormányunk úgy tervezte, hogy a Parlament (A Magyar Köztársaság Országgy?lése) az új Alaptörvényt húsvét hétf?n fogadja el. Sokan tiltakoztak, hogy nem kellene összekeverni Krisztus kereszthalálának és feltámadásának (megváltásunknak!) ünnepét egy ilyen szavazással, ezért a kormánypárt vezet?i úgy nyilatkoztak, hogy nem húsvétkor lesz a végszavazás. Így is lett - igaz az államf? meg mégiscsak húsvét hétf?n írja alá az Alaptörvényt ünnepélyes keretek között... ügyes trükk, mondhatnám, ha nem lennék már túlságosan is elfáradva ezekt?l az ügyes trükkökt?l. De ett?l még az új Alaptörvény jó is lehet...
Hosszan sorolhatnám, hogy minek örülök és minek nem az új Alkotmány szövege kapcsán. (Például örülök, hogy a törvény fogantatástól védi az életet - és nem örülök, hogy siettek nyilatkozni vezet?ink, miszerint ez nem jelenti a jelenlegi abortusz-törvény és -gyakorlat megváltoztatását...) Tekintsünk azonban túl a papíron, hiszen tudjuk, hogy a papír mindent elbír és minden törvény csak annyira jó, amennyire betartható (végs? soron amennyire azt a közösség elfogadja és magáévá teszi).
- Részletek
- Kategória: Eheti
Jézus Krisztus a Mester, mi pedig a tanítványai vagyunk. De vajon kapunk-e diplomát? Ha egy szakmát tanuló gyerek egy szakember, mester keze alatt dolgozik, bizonyos idő elteltével ő is mesterré lesz, erről még bizonyítványt is kap. Ha valaki tanárnak készül és az egyetemre jár, az még tanuló, de ha elvégzi az iskolát, maga is tanárrá lesz és mehet tanítani. Még aki egy keleti guru tanítványa lesz, az is remélheti, hogy mestere keze alatt maga is mesterré lesz, s talán még túl is szárnyalja elődjét. Mi azonban – ha valóban Krisztus a mesterünk -, mindig csak tanítványok maradunk, akik sohasem szárnyalhatják túl tanítójukat, ámbár máris a testvérei és társörökösei Isten országában.
Nem mindegy azonban, hogy tanítványok vagyunk, vagy jó tanulók!
- Részletek
- Kategória: Eheti
Természetesen mi is védeni próbáljuk környezetünket. Szelektíven gy?jtjük a szemetet – amit megkönnyít, hogy a házunktól tíz méterre vannak a hulladékgy?jt? konténerek. Komposztálunk – legalábbis egy részét a szerves hulladéknak. Napkollektorunk is van ami a vizet melegíti – hála egy pályázati lehet?ségnek, ahol visszatérítették a bekerülési költség egy részét, így mi is felszerelhettünk egyet. És még a madarakat is etetjük télen az erd?ben. De ha valaki azt kérdezné, vajon ezek a praktikák elegend?ek-e ahhoz, hogy megállítsák a globális környezeti katasztrófát, egyértelm?en azt a választ kellene adnunk, hogy nem! Még ha minden ember komposztálna és mindenkinek lenne napkollektora, akkor sem! Nyilvánvaló, hogy a mai körülmények között természetfeletti beavatkozás nélkül nem lehet eléggé gyors és hatékony változást elérni.
- Részletek
- Kategória: Eheti
Tom Wolfe (USA) írja, hogy a ’60-as években, a hippi-mozgalom virágkorában egy érdekes jelenséggel találkozott. A hippi-kommunákban élő fiatalok ugyanis azt vallották, hogy el kell vetni minden társadalmi illemszabályt és tilalomfát, mert az csak megbéklyózza az embert. Mindent újra kell kezdeni! Ennek egyik következménye az lett, hogy az ingyenes klinikákon – ahová ezek a „virággyerekek” mentek, ha megbetegedtek -, néhány orvosnak olyan régen elfeledettnek hitt betegségekkel kellett újra foglalkozni, mint rühösség, ótvar, szájpenész, görvélykór, májmételykór…