- Részletek
- Kategória: Eheti
Nemrég olvastam egy interjút, amit egy közismert és buzgó vallásos, hitvalló emberrel készítettek. Ő a beszélgetésben kemény szavakkal ostorozta a liberális világ bűneit, amikor azonban a saját meggyőződése szerinti keresztény politikai oldalról esett szó, inkább a mentegetés és felmentés szavait szólta. De vajon Jézus így cselekedett-e, vagy épp ellenkezőleg?
- Részletek
- Kategória: Eheti
Ezt az írást még 2004-ben követtem el, de aktualitását nem vesztette. Nemzeti ünnepünkön szeretettel ajánlom figyelmetekbe:
Bevezető
Az ELTE Pedagógiai Tanszéke az elmúlt években felmérést készített a középiskolás és egyetemista korosztályok etikai normáiról. Többek között egy előre megadott listán kellett a felsorolt értékeket fontossági sorrend alapján rangsorolni. A felmérés kiértékelésekor kiderült, hogy a hazaszeretet értéke az utolsó helyet foglalja el a rangsorban.
De valójában értik-e a gyerekek a hazaszeretet fogalmát? Képesek-e egyáltalán megfogalmazni magukban, hogy mi a hazaszeretet?
- Részletek
- Kategória: Eheti
Nemrégiben beszéltem egy ismerősömmel, boldog, sokunokás nagypapa, aki azt mesélte, hogy egyik fiánál most jön a harmadik gyerek. Igaz, ezt nem tervezték, de a járvány miatt sokat volt együtt a család… ő mondta mosolyogva, ez covid-baba lesz!
- Részletek
- Kategória: Eheti
Hogy egy hasonlattal kezdjem: a sportolók a mérkőzések előtt egy intenzív fizikai-lelki felkészülési időszakon mennek keresztül a győzelem érdekében. Ilyen felkészülési időszak Jézus életében, amikor negyven napot tölt a pusztában, hogy felkészüljön szolgálatára. Ez alatt a negyven nap alatt nagyon súlyos kérdésekben kell döntést hoznia, ami kihat a családjára, közösségére és egész életére. Néhány ezek közül:
- Részletek
- Kategória: Eheti
Ha nem állunk készen a küzdelemre, óhatatlanul elbukunk: “Egy úton sétáltunk felfelé mindannyian, az egész családdal. Mintha itt lett volna, ebben a faluban, az út egy emelkedő szakaszán. Egyszer csak láttuk, hogy két nagy madár közeledik felénk, majd leszállt egy előttünk álló fa csupasz ágaira. Úgy néztek ki, mint két repülő dínó-madár, amilyeneket mostanában látni a rajzokon. Közelebb mentünk, hogy jobban megnézzük őket. Akkor az egyik felemelte az ökölbe szorított kezét - nagy, izmos emberi karja volt -, és rettenetes hangon átkozódni kezdett. Mi nagyon megrémültünk és ellenkező irányba futni kezdtünk, azok meg üldözni kezdtek bennünket. Akkor valahogy ott termett egy liftajtó, abba gyorsan betuszkoltuk a gyerekeket is, bezártuk az ajtót, a lift pedig elindult felfelé, a magasba. Úgy éreztem, talán megmenekültünk - erre ébredtem fel…” (A látó leveleiből)