Isten akarta, Isten megengedte
Isten azt akarja, hogy az Ő tanácsait követve mindannyian szép életet éljünk és megmeneküljünk az örök életre - de azt is elfogadja, ha a saját utunkat akarjuk járni. Isten segít és véd minket az úton és többféle módon is figyelmeztet, ha rossz felé kanyarodunk - de ha nem figyelünk rá, megengedi, hogy a bűneink következményei ránk omoljanak, egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Azonban ezt is azért teszi, hátha ettől észhez térünk és visszafordulunk az úton…
A múlt század hetvenes éveiben jelentek meg az első, világszerte olvasott könyvek (Néma tavasz, a Római klub jelentései, stb.) arról, hogy a technikai civilizációnk és fogyasztói életformánk globális összeomláshoz vezethet. Az ezredfordulóra már súlyos prófétai kiáltásként hangzott minden oldalról felénk az üzenet a jelenlegi életmódunk hosszú távú fenntarthatatlanságáról. Ma pedig – újabb húsz év elteltével -, már csak a legmegátalkodottabbak mondják, hogy a globális felmelegedés, az ökológiai katasztrófa, a nyersanyagok kimerülése, bolygónk szemétteleppé válása és a klímaváltozás hazug propaganda. De vajon a tetteink követik-e a helyes felismeréseket? Még mindig csak nagyon elkésetten és nagyon töredékes módon…
Egykor, fiatal felnőttként a ’80-as években, amikor részese lettem a környezetvédő mozgalomnak, volt egy nyári tábor, ökotópia a pusztaság közepén. Már akkor arról hallottunk, hogy a folyóink túlszabályozottak, a régi hagyományos fok-rendszert kellene visszaállítani, és bent tartani a vizeinket, mert több folyik ki, mint ami bejön és elsivatagosodunk. Azóta eltelt negyven év, és még mindig csak beszélünk erről, csapásként elszenvedve aszályt és rohamárvizet. Volt időnk és esélyünk, hogy egy értelmesebb vízgazdálkodásra térjünk át? Volt. De bűneink, önzésünk, szűk szakmai érdekközösségek ellenállása, emberi tehetetlenség és még sok más ok miatt itt szenvedünk a bűneink és mulasztásaink következményei miatt.
Igen, Isten mindig megmenteni akar. Hányszor figyelmeztet személyes életünkben is, hogy ezt vagy azt a bűnt többet ne kövessük el, mert bajba kerülünk! Ha nem hallgatunk a szép szóra, lelkiismeretünkre, a jó testvérek kérlelésére és intő szavára, végül ránk omlik az egész, tetteink következményeként. Azt hiszem, hogy az elmúlt időszak közéleti botrányainál is Isten először gyengéden figyelmeztette az illetőket, hogy ne menjenek tovább az úton – megtörtént ez velem is -, és abban is biztos vagyok, hogy sok olyan ember él közöttünk, aki elbukott valamiben, de aztán értett a szép szóból, bűnbánatot tartott és visszafordult. Istennek legyen hála! Ha azonban ez nem történik meg, Isten megengedi, hogy a bűnös tovább menjen az úton – azaz meghagyja szabad akaratunkat -, s amikor már nincs más eszköze, megengedi, hogy napvilágra kerüljön az addig rejtegetett megromlás. Bárcsak legalább ilyenkor észhez térnénk!
Jézus még az utolsó percben, az utolsó vacsorán is figyelmezteti Júdást, ne tegye meg, amit akar, mert annak tragikus következményei lesznek rá nézve is. Júdás azonban nem hallgat rá, megátalkodik, ő azt jobban tudja, így rohan a vesztébe…
Amikor azt látjuk, hogy hazánk, Európa és az egész világ megtelik gyűlölettel, hazug szavakkal, a szegények kihasználásával, nem szabad hitegetnünk magunkat, hogy azért mi megúszhatjuk! A háború a szívekben kezdődik, először szavakkal vívják, de ha tovább folytatjuk, a szavak helyét átveszik a fegyverek. A gonosz lelkek pedig, akik nagy igyekezettel keresik azokat az embereket, akiken keresztül gyűlöletüket szabadon ereszthetik a világban, megtalálják a maguk prófétáit, tanítóit és vezéreit. Ezt látjuk napjainkban – a kérdés mi merünk-e Isten gyermekei, Isten tanítói, evangelistái és prófétái lenni, és szavunkkal, tetteinkkel arra biztatni az embereket, hogy térjenek vissza a széles útról, ami a pokolra vezet!
Ha mást nem tudunk tenni, legalább imádkozzunk, hogy Isten emelje fel népét az élet minden területén, adjon nekünk jó vezetőket, és a vezetőknek jó gondolatokat és hatékony megvalósítást! Árassza ki ránk Szentlelkét, a bűnbánat és megtérés ajándékát, és vezesse lépteinket a békesség és szeretet útjára, hogy el ne vesszünk…
Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)
ui.: Szeretettel hívunk mindenkit az idei Szeretet Földje Találkozóra, aminek témája Isten országa - hogy megélhessük istengyermeki létünket: https://szeretetfoldje.hu/index.php/lelki-napok/21410-szeretet-foldje-talalkozo-2024
