Háborúról és békéről
Múlt hét kedden a szentségimádás közben az egyik testvérünk azt mondta, hogy szombaton megy a Békemenetre, mert most nagyon nagy szükség van a békéért való imára és tettekre. Én pedig minden kételyemet félre téve hagytam, hogy a szívem reménykedjen, hátha tényleg a békéről lesz szó…
Nos, kiderült, hogy hiába reménykedtem. De hogy ne szaporítsam a szót, néhány idézetet hoznék ide a Szentírásból, hátha azok – mivel jóval erősebbek az én szavaimnál -, belátásra juttatnak legalább néhány embert:
„Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és egyetlen város vagy ház, amely meghasonlik önmagával, fönn nem marad.” (Mt 12,25)
„Mert az ilyenek álapostolok, álnok munkások, akik Krisztus apostolainak tettetik magukat. S ez nem is csoda, hiszen maga a sátán is a világosság angyalának tetteti magát. Nem nagy dolog tehát, ha az ő szolgái is az igazságosság szolgáinak tettetik magukat. Végük megfelel majd a cselekedeteiknek.” (2Kor 11,13-15)
„A test cselekedetei azonban nyilvánvalók, mégpedig ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás; irigység, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Ezekről előre megmondom nektek, amint már korábban is mondtam, akik ilyeneket cselekszenek, nem öröklik Isten országát. A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” (Gal 5,19-23)
„Miért nem értitek a beszédemet? Mert nem tudjátok hallgatni az igémet. Ti az ördög-atyától vagytok, és atyátok kívánságait akarjátok cselekedni. Ő gyilkos volt kezdet óta és az igazságban meg nem állt, mert nincs benne igazság. Amikor hazugságot szól, magától beszél, mert hazug, és a hazugság atyja. Én azonban az igazságot mondom, ezért nem hisztek nekem. Ki vádolhat engem közületek bűnnel? Ha igazságot mondok nektek, miért nem hisztek nekem? Aki Istentől van, Isten igéit hallgatja. Ti azért nem hallgatjátok, mert nem vagytok Istentől.” (Jn 8,43-47)
Ugyan mit tehetnék én ehhez hozzá? Hiszen mindenki láthatja, ahogy a gyűlölet és viszály elönti az országot. A hazugság atyja a fehéret feketének, az agresszort áldozatnak, a megtámadottat bűnösnek, a segítségnyújtást gonoszságnak, az önzést szeretetnek hirdeti. A félelem bátorság, a párbeszéd gyengeség, az erőszak erény, a tények ismerete árulás. Minden bűn igazolható, minden felcserélhető, mindenki megvádolható, minden megváltoztatható, hogy a lényeg változatlan maradjon.
Mindenki hibás, csak én nem – ezt mondja a pokolban minden elveszett lélek…
Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)
