Az egész világon együtt imádtuk az Oltáriszentséget
Június 2-án, Úrnapján, a hit éve jegyében Ferenc pápa egyórás szentségimádást vezetett a Szent Péter-bazilikában, és kérte, hogy a világ minden temploma csatlakozzon.
Szent István király
Sípos (S) Gyula: Szent István király
Talán legnagyobb alakja történelmünknek és a keresztény magyar egyháznak. Apostoli király, akinek prófétai látása lett az alapja népünk életének.
Már fiatal korában tudatosan készül a királyi szerepre. Mélyen hisz saját küldetésében, s minden lehetséges módon megéli azt. Mivel az apostoli és királyi felkenés része a gyógyítás ajándéka, kézrátétellel gyógyít. Törvényt ad népének és szilárd közigazgatást. Egyházmegyei rendszert épít ki és erkölcsi nevel? (István király intelmei) munkát ír. Gy?zedelmes minden ellensége felett, de nem bosszúálló és kérked?. Igazságos és mégis irgalmas szív?. (Míg kora többi uralkodója a szóba jöhet? vetélytársak egész rokonságát kiirtatja, addig István többször is lelkére próbál beszélni Vazulnak. ? egyik lázadása után is börtönben ül, amikor István fia, Szent Imre halála után kiengedi és azt tervezi, hogy maga mellé emeli. Vazul újabb összeesküvésbe bonyolódik és királygyilkosságra készül, amikor leleplezik. Halálbüntetés járna ezért, de István most is megkegyelmez neki, csak uralkodásra alkalmatlanná teszi és szám?zi rokonságával együtt. Kés?bb a Vazul-unoka Szent László király, a keresztény magyar lovageszmény megtestesít?je kezdeményezi majd Rómánál István szentté avatását.) Isten rajta keresztül hatalmas munkát végez el, s a magyar nép letelepítésével egy hosszú és áldott jöv? lehet?ségét teremti meg a Kárpát-medencében. Élete és életm?ve több párhuzamosságot mutat a nagy bibliai királyokéval. (Egészen addig, hogy éppúgy idegen test?rséggel kénytelen körbevenni magát, mint Dávid király, a nyakas f?urakkal szemben, s hozzá hasonlóan, korában hosszú élet után, közel hetvenévesen, 42 évi uralkodás után hunyt el.)
Ahogy arról Szent István legendája beszámol, Géza fejedelem egy éjjel látomásban részesült. Egy csodálatos ifjú állt elé, és azt mondta: “Béke veled, Krisztus választottja, megparancsolom, hogy sz?njenek meg gondjaid. Nem néked adatott meg véghezvinni, amit eszedben forgatsz, mert kezedet emberi vér szennyezi be. T?led származik a születend? fiú, kire az Úr mindezek elrendezését az isteni gondviselés terveinek megfelel?en rábízza. ? az Úrtól választott királyoknak egyike lesz, a földi élet koronáját majd az örökkévalóval fogja felcserélni. Mindamellett a lelki követségben hozzád küldend? férfit tisztességgel fogadd, ha befogadtad, megtiszteljed, rettegve a fenyeget? kárhozattól és elragadtatva a reményt?l, amely meg nem téveszt, ezért intelmeimet h?séges szívvel, nem színlelt helyesléssel hallgasd.”
A megérkez? férfiú Szent Adalbert, aki István névre kereszteli Vajkot, Géza fejedelem fiát. Az ifjú Istvánnak apja halálakor, 997-ben úgy t?nt, hogy erejét messze meghaladó feladatot kell vállalnia. Meg kellett mentenie hazáját és népét a pogányságba való visszatérést?l (Koppány lázadása) és a Bizánci Birodalomba való beolvadástól (Ajtony és Gyula leverése) egyaránt. Meg kellett kedveltetnie népével a kereszténységet és a letelepedett, békés életformát. Meg kellett ?riznie a függetlenséget mind a német-római, mind a bizánci császársággal szemben, s er?s politikai egységet és monarchiát kellett létrehoznia a törzsi önállósággal és széthúzással szemben. Az akkori Európába való beilleszkedéssel együtt meg kellett védenie a magyar népi jelleget és szokásokat. (István nem nyúlt a magyar népszokásokhoz és mondákhoz, a nép h?si alakjaihoz, csak azt tiltotta, ami a keresztény hittel ellenkezett.)
Támadó hadjáratot nem vezetett. Nagy nemzetközi tekintélynek és tiszteletnek örvendett történelmi szerepe miatt, de azért is mert az üldözötteket befogadta, a zarándokok csapatoknak vendégszállást és kedvez? átvonulást biztosított, Jeruzsálem-ben, Rómában, Konstantinápolyban alapításokat tett.
Szelídségére, felel?sségtudatára és vallásosságára jellemz?, hogy templomában királyi hivatalát minden évben letette, annak jeléül, hogy azt csak kölcsön kapta Istent?l, és annak bizonyságául, hogy hatalmát felajánlja és feláldozza neki. Fiának írt Intelmekben így ír: “Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen, harag és gy?lölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért ill?, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép saját törvényei szerint él; add meg az országnak a szabadságot, hogy aszerint éljen!”
Halála el?tt Máriának ajánlotta országát. Felajánlása elfogadását, de személyes sorsát is jellemzi, hogy Mária mennybevitelének napján hunyt el, és jutott Isten színelátásának boldogságába. Felajánlásával feltette a zárókövet életm?vére. Mária országát a következ? ezer év minden viszontagsága sem tudta lerombolni.
Ünnepe a világegyházban augusztus 16, Magyarországon augusztus 20.
(Megjelent a Magyar örökség cím? kötetben.)
Egy pszichiáter a Notre Dame-ban történt incidensekről
A Notre Dame-ban történt öngyilkosság és a másnapi feminista akció nyomán a La Croix beszélgetést közölt Didier Cremniter pszichiáterrel, a párizsi orvos-pszichológiai ügyelet munkatársával, aki a két drámai eset után a szemtanúk segítségére sietett.
Gyógyulás Szent Hildegárd segítségével
Bocsa József: Gyógyulás Szent Hildegárd segítségével
Három éves korától voltak látomásai. Ezért is gondolták szülei, hogy kolostorba adják.
43 éves koráig élt a kis disibodenbergi kolostor magányában, kortársai el?tt ismeretlenül. A közvetlen környezete ismerte, mert apátn?vé is választották. Ekkor bízta meg Isten azzal a feladattal, hogy írja is le látomásait. ? azonban megrémült, tétovázott, nem akart a felszólításnak engedelmeskedni. Életrajza így ír err?l: Isten hangja figyelmeztette, ne vonakodjék tovább a látottakat leírni. Ám n?i félénkségb?l, tartván a szóbeszédt?l, az emberek fennéjázó ítéletét?l, nem teljesítette a felszólítást. Ekkor megbetegedett. Amint azonban mégis írni kezdett, állapota javult. Ebb?l felismerte, hogy nem megtévesztés áldozata, hanem valóban Isten akarata az írás. Ekkor látott hozzá els? m?vének a megírásához.
Kés?bb is a szenvedések figyelmeztették rá, hogy gy?zze le félelmeit, gátlásait, és merje cselekedni Isten akaratát. ? maga így ír err?l. Ha az emberekt?l való félelmemben nem követtem az utat, melyet isten jelölt ki nekem, növekedtek testi fájdalmaim, és addig nem csökkentek, amíg nem engedelmeskedtem. Így történt ez Jónással is, aki, míg rá nem szánta magát az engedelmességre, gyötr?dések közepette teng?dött.
Az egyházi elismerést a legmagasabb helyr?l kapta meg, magától a pápától. Miután III. Jen? egy papokból álló szakért? testülettel megvizsgáltatta, személyesen olvasott fel Hildegárd els? leírt m?véb?l a Scivias-ból (Tudd az utakat) a trieri zsinaton. Ezáltal egycsapásra messze földön ismertté vált. A pápa levélben szólította fel, hogy többi látomását is írja le. Így születettek sorra egymás után írásai. Köztük több is, amelyik kifejezetten gyógyításról, növények, állatok, ásványok gyógyító erejér?l szólnak.
Szt. Hildegárd Szentlélek élménye, ma úgy mondanánk Szentlélek-keresztsége, után megkapta a már korábban is m?köd? látomások karizmája mellett a gyógyítás, a lélekbe látás ajándékát is. Rengeteg emberen segített, rengeteget meggyógyított.
De azért is tudott a szenved?kön segíteni, mert gyermek korától id?s koráig szinte mindig beteg volt, vagy gyengélkedett. ? az Isten által rámért betegségekben üdvözít? feladatokat látott. Gyakran hangoztatta, hogy Isten mindig a testi és a lelki próbatételekkel figyelmezteti, formálja, alakítja, türelemre tanítja az embert. Hildegárd számára személyesen betegségei, gyengeségei az az ösztöke, voltak, amelyek megóvták ?t attól, hogy látomásai miatt elbizakodott legyen. Mivel igen gyakran gyötri testi gyengeség és fájdalom, ez arra készteti, hogy Isten irgalmára bízza magát.
Egyik levelében ezt írja. A betegségek er?sen akadályoznak, és gyakran oly nagy fájdalmak szorongatnak, hogy már-már a halálomat érzem. De Isten mindig életre keltett… Kitárulkozom az él? Istennek, és mindazt, ami vagyok, átengedem neki, hogy ?, kinek nincs vége és nincs kezdete, megóvjon a gonosztól. Te is imádkozz értem, hogy kitartsak Isten szolgálatában.
A gondjaikra, bajaikra tanácsot kér? és gyógyulni vágyó emberek csak úgy özönlöttek Hildegárdhoz, miután megkapta a pápai elismerést, nemcsak a környékr?l, hanem az egész Német Birodalomból. Életrajzírója, aki személyesen ismerte ?t, így számol be ezekr?l.
Isten kegyemével kinek-kinek a maga életéhez szabott tanácsokat adott. Lelkük épülésére kérdéseket intézett hozzájuk a Szentírásból, és megadta a megoldást. Igen sokan kaptak t?le tanácsot az ?ket gyötr? testi bajokra. Számosan voltak azok is, akiket áldásával szabadított meg szenvedéseikt?l. Prófétai lelkével felismerte az emberek gondolatait és szándékait is, rendre utasította azokat, akik hamis és léha szívvel csupán kíváncsiságból jöttek hozzá; és a léleknek, mely bel?le szólt, nem tudván ellenállni, megfeddve, s megjavítva, komisz tervükt?l el kellett állniuk. Saját törvényükkel cáfolta meg a kérdéseikkel hozzá forduló zsidókat is, és jóságos szavakkal Krisztus hitére intette ?ket.
Ez az els? életrajz sok konkrét esetr?l is beszámol, amikor betegeket meggyógyított a Szentlélekt?l kapott gyógyító karizmájával, imáinak erejével, és a kolostorában termesztett gyógynövényekkel vagy különféle kövekkel. Ez utóbbit, a kövekkel való gyógyítást a keresztények közül ma sokan gyanakodva nézik és elutasítják azért, mert a New Age-ben is használatosak. De ezen az alapon a Szentírást is elvethetnénk, hiszent a New Age, és az ezoterika is szívesen hivatkozik rá. Hildegárdnak nagyon sok látomása volt, amelyben egyetlen egységben látta a növényeket, állatokat, ásványokat, embert és csillagokat. Egyik például így hangzik.
Egy csodálatosan gyönyör? képmást láttam. Emberi alakja volt, és arcán akkora szépség és ragyogás, hogy könnyebben tudtam volna a napba nézni, mit ebbe az arcba. És az alak így szólt hozzám. Én, a legfels?bb tüzes er?, én lobbantok lángra minden életszikrát. Nincs köztük halált hozó egy sem. Én döntök a létr?l. Szárnyammal körülrepülöm a Földet, mert én voltam, ki annak rendjét bölcsen megteremtettem. Én, az Istenségben lakozó tüzes élet, én lobogok a szántóföldek szépsége felett, én világítok a vizekben, én égek a Napban, a Holdban és a csillagokban. És könny? szell?vel ? láthatatlan élethez hasonlóan, mely mindent fenntart ? én ébresztek mindent hatalmas létezésre. E csodálatos alak keblén volt egy leny?göz? kerék. Bel?le állatok (oroszlán, leopárd, farkas, medve, szarvas, rák, bárány, kígyó) fejei lélegeztek egy emberi alakra, és a csillagok sugaraikat mind az állatfejekre, mind az emberalakra rásugározták. Mert Isten benne van minden teremtményében, nem csak a kétlábúakban, és nem csak a megkereszteltekben.
A növényekbe, különösen a gyógynövényekbe, ásványokba, állatokba Isten beleteremtette a gyógyító er?t er?t is. Mindezek az emberért vannak. A maguk helyén, okosan, mértékkel, imával, Isten áldásával bátran használhatjuk ezeket is.
Hildegárd sok ördögt?l megszállottat is megszabadított. Egyiküket 8 évig tartották megszállva a gonosz lelkek. Papok, akik nem tudtak ezzel a nehéz esettel megbirkózni, Hildegárdhoz fordultak segítségért. ? kinyilatkoztatást kapott arról, hogy rengeteg embernek kell ezért a n?ért imádkoznia, áldozatot hoznia, alamizsnát osztania. Végül miután útmutatásai nyomán megszabadult, de újra visszaesett, elküldték Hildegárdhoz és az ? kolostorában szabadult meg végleg. Ezután felvette n?vérei közé.
Betegségeiben többször is látta az ?t gyötr? gonosz lelkeket. Egyik alkalommal így ír err?l.
A Legszebb és H?n Szeretett megjelent el?ttem egy valós látomásban. Oly er?s vigasszal töltött el, hogy bens?met láttára mintha balzsamillat járta volna át. Ekkor örömujjongásban törtem ki nagy és mérhetetlen örömt?l, és sóvárogva kívántam, bár mindig látnám ?t. Megparancsolta az engem gyötr? szellemeknek, hogy távozzanak t?lem és így szólt: „El innen veletek, azt akarom, hogy többé ne gyötörjétek ?t!” Nagy bömbölés közepette elhordták az irhájukat, és így kiabáltak: „Hát akkor mi végre jöttünk ide, mikor megszégyenítve kell innen elvonulnunk?” Szavaira hamarosan elhagyott a betegség, amely olyannyira felkavart, akár a vihar szele a tó vizét. Visszakaptam er?met, mint a vándor, aki szül?házába visszatérvén újra elfoglalja javait. Az ereim, és bennük a vér, a csontok és bennük a vel? újból egészséges lett, akárha a halálból éledtem volna újra. Ám hallgattam türelmesen, hallgattam jámboran, és mint a szül? asszony a szülés után, úgy beszéltem én a fájdalom után.
Összefoglalva miket sz?rhetünk le Hildegárd életéb?l, tanításaiból saját gyógyulásunkra vonatkozóan?
• Isten sokszor a betegség által figyelmeztet minket is, hogy levetk?zve félelmeinket vagy egyéb gátlásainkat merjük tenni az ? akaratát
• A betegségek megért?vé, érzékennyé, odafigyel?vé, segít?késszé tehetnek minket mások nyomorúságai, betegségei iránt.
• A betegségben ez az egyik legfontosabb magatartás: Kitárulkozom az él? Istennek, és mindazt, ami vagyok, átengedem neki.
• Használhatja az ember a növényekben, állatokban, ásványokban rejtez? gyógyító er?t is, de nem babonásan, hanem Istent?l várva és fogadva ezeken keresztül a gyógyulást
• A betegségeket a gonosz lelkek is okozhatják. Az ilyeneknél a szabadító ima a helyes gyógymód. Vannak esetek, ahol nagyobb összefogásra, kitartó imára, böjtre, jócselekedetekre is szükség lehet.
A Gandhi Gimnázium szomorú története kapcsán a roma oktatásról
A Magyar Pax Romana és az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem közös: „Lehet-e? - A pécsi Gandhi Gimnázium tanulságai” címmel tartott fórumot Budapesten. A pécsi Gandhi Gimnázium megalakulása óta a cigány nemzetiségi iskolák kérdése az egyik legvitatottabb pontja a cigány illetve magyar oktatás ügynek.
Péter kis hajója - a nagy szellemi hajó
Bocsa József: Péter kis hajója - a nagy szellemi hajó
Gyermekkoromban kis ministránsként az oltár előtt ministrálva − akkor még nem volt a szembemiséző oltár − gyakran feltekintettem szülőfalum oltárképére és megcsodáltam Péter és Pál apostolok hatalmas alakját.
El-el gondolkodtam arról, hogy vajon kik is ők, mit jelent a kard és az a kulcs a kezükben. A kulccsal még csak tudtam mit kezdeni, de a kard, hogy kerül az egy apostol kezébe. Azután később, teológiai tanulmányaimból megtudtam, hogy szenteknek megvan egy hagyományos ikonográfiája, vagyis ábrázolásmódja. Vértanú szenteket gyakran szokták kivégzésük, vértanúságuk eszközeivel ábrázolni. Pál apostol kezében a kard tehát azt fejezi ki, hogy karddal végezték ki. De jelenthet ez a kard mást is. Jelentheti a lélek kardját is, amely Isten igéje, amelynek Pál apostol oly hatalmas hirdetője volt.
Azt mindenki tudja, hogy Péter apostol kezében az a kulcs a mennyország kulcsa. De lehetne őt mással is ábrázolni, például hajóval, bárkával. Az is nagyon találó lenne. Hiszen halász volt, a hajó volt a legfontosabb szerszáma, mint a paraszt embernek, kisgyerek koromban még a lőcsös kocsi, majd később − emlékszem óriási előre lépés − a gumis kocsi.
Pétert hajója mellől, a halász-hálóktól hívta meg az Úr apostolai közé, és mondta neki a csodálatos halfogás után: ezentúl emberhalász leszel. Az ő kis hajójából hirdette többször az összegyűlt sokaságnak az evangéliumot a tó partján. Az ő hajójában volt, amikor az a vihar támadt a tavon, amit Ő egyetlen szavával lecsendesített. És aztán később Pétert tette meg az Egyház hajójának kapitányává.
Ez a hajó azóta naggyá lett, sok embert szállított és szállít át a túlsó partra. Sokan utaztak és utaznak rajta ma is végső céljuk felé.
Ezt a hajót 2000 éves története során sok vihar tépte, és sokakat le is sodort erről a hajóról. A lesodortak új hajókat építettek és ezeken a hajókon igyekeznek örök céljuk felé. A Föld össznépességének több mint 1/6-a Péter hajóján utazik ma is: a Föld 6 milliárd lakosából egymilliárd ötvenmillió a Földön a római katolikus.
Szám szerint a muzulmánok százmillióval többen vannak, mint a katolikusok. A keresztények száma azonban összesen majdnem kétmilliárd. − Ezek a statisztikai adatok. 1.920. 000.000 (Egymilliárd-kilenszázhúszmillió) megkeresztelt ember él a földön. De vajon ez mind kereszténynek is mondható? Sajnos, bizony nem. Kereszténynek − a szó eredeti értelmében Krisztus-követőnek − csak azok mondhatók, akik nemcsak keresztvízzel vannak leöntve, hanem akik be is fogadják Krisztus-Jézust az életükbe, és engedik, hogy személyesen ő irányítsa életük kis hajóját. Ha ezt nem teszik, akkor formálisan lehet, hogy ott vannak valamelyik hajón − amelyen ott a zászló, hogy keresztény − de bármelyik pillanatban egy kisebb szél is lesodorhatja őket onnan. Nem is beszélve nagyobb viharokról.
És ma bizony igen viharos időket élünk. Azt gondolom, ezt nem kell nagyon bizonygatnom: akár a politikát, akár a gazdasági életet, akár az erkölcsöket, akár a természeti katasztrófákat, akár a templomba járók számát tekintjük. És ha még a templomba járók is legalább mind igazi Krisztuskövetők lennének…
Nagyon sok prófécia, égi üzenet világítja meg az egyház és az emberiség mai helyzetét. És ezek legtöbbje egymással összecseng.
Híveim, akik az én templomomba járnak, egy buszos zarándoklatot szerveztek Erdélybe. Engem is magukkal vittek. A cél Nagyfalu, Váradtól 100 km-re Kolozsvár irányában. Ott ma is vannak Jelenések. A Szentháromság személyei, és Mária szólnak egy asszonyon keresztül. Hívő ember vagyok, de nem tartozom a hiszékenyek közé. A különféle jelenések történetét külön is kutattam. Elolvastam ennek az asszonynak az élettörténetét, és beleolvastam azokba az üzenetekbe is, amit ott kapnak már egy ideje. Hitelesnek találom ezeket. Egy üzenet ezek közül nagyon ide kívánkozik erre a mai ünnepre. Ennek az asszonynak a szülői birtokán, egy hegyen kellett felállítani egy nagy keresztet, amit az egység keresztjének hívnak, és ahol sokan hitre jutnak, meggyógyulnak. Ott történnek a jelenések a hónap első csütörtökén, péntekén és szombatján. Szűz Mária szól ebben az üzenetben, amit most ismertetni szertnék,. 2007 február elsőszombatján
Kedves Gyermekeim! Ti, akik a Földön éltek, mindannyian az Én Gyermekeim vagytok! (Tehát akár katolikusok, akár protenstánsok, akár muzulmánok, akár ateisták, mindnyájan Mária gyermekei vagyunk. Közben meg-meg szakítom az üzenetet, hogy kicsit értelmezzem.)
Én, mint 'Égi Édesanyátok', megkérdezem tőletek: tudjátok-e azt, hogy a közel jövőben mire számíthattok?
Most, képzeljétek el, hogy eddig még soha nem látott 'Nagy Hajó' nyitott ajtaja előtt álltok.
(Először Péter kis bárkája, majd az egyház egyre nagyobb hajója, amelyről sokan lesodródtak, és más hajókat építettek. Sok kisebb-nagyobb hajó. Most pedig, nézzük csak milyen hajó!)
Ez egy 'Nagy, Szellemi Hajó', a 'Remény és az Egység Hajója'! (A sok egyház, a sok vallás, a megosztottság nem Istentől származnak.) Ez a 'Nagy Hajó' hamarosan kifut a 'Nagy Vizekre' és magával viszi mindazokat, akik meg akarnak menekülni a ’Nagy Vihartól’, amely közeledik felétek! Ha meg akartok menekülni, akkor szálljatok fel erre a 'Nagy Hajóra’, amelyet a Szentlélek ereje vezet, egy biztos cél felé, ahol Szent Fiam Irgalmas Szíve és az Én Szeplőtelen Szívem vár rátok! Ahová érkezni fogtok, az már egy 'Új Világ' lesz, ahol nem lesz bűn, szenvedés és halál. Ott minden odaérkező ember testvérként fogja szeretni embertársát.
Akkor 'Új Időszámítás' fog elkezdődni a Földön! Ekkor lesz Szent Fiam Irgalmas Szívének és az Én Szeplőtelen Szívemnek a diadala!!!
(Mária az ő szeplőtelen szívének a diadalát már Fatimában megígérte. Ebben az évben ünnepeljük a fatimai jelenéseknek a 90. évfordulóját)
Megkérdezhetitek: vajon kik szállhatnak fel arra a 'Nagy, Szellemi Hajóra'? (a válasz:)
Mindazok, akik bűnbánatot tartanak; akik megtartják Isten Törvényeit; akik kibékülnek Istennel , önmagukkal és felebarátaikkal! Arról fognak megismerni benneteket az emberek, hogy Hozzánk tartoztok, ha jót tesztek még azokkal is, akik veletek rosszat tettek! Ha ezt megélitek, a Gonosz sem fog tudni ártani nektek!
Először azokat kérem, hogy szálljanak fel a 'Nagy Hajóra', akiket összegyűjtöttem Szent Péter apostol Aklába!
(Ezek a szavak hozzánk, katolikusokhoz szólnak! De figyeljük csak, hogy mit mondanak!)
Ezek közül, csak azoknak van a 'Nagy Hajón' a helyük, akik elfogadják a legénység szerepét és szolgálni fogják azokat a testvéreket, akik utánuk fognak arra felszállni!
(Tehát nem mellveregetés, hogy mi katolikusok vagyunk, hanem szolgálat!)
Azután azok is felszállnak a 'Nagy Hajóra', akik szívből megbánták, hogy eddig megtagadtak Engem és minden égi segítséget! Ezután Isten küld az Égből egy 'Nagy Figyelmeztetést'! Isten Fényében, mindenki úgy fogja látni önmagát, ahogy Isten előtt van! Ez lesz Isten részéről a 'Legnagyobb Segítség' az emberiség megmentésére!
(Ez az üzenet, ez a bizonyos nagy figyelmeztetés, nemcsak itt hangzik el, hanem elhangzott már Garabandálban, és más helyeken is. )
Ezután a 'Rendkívüli Esemény 'után, olyanok is felszállnak – bűnbánatuk által – a 'Nagy Hajóra', akik addig egy közösséghez se tartoztak!
Ezután a 'Nagy Hajó Ajtaja' bezárul és azokkal az emberekkel, akik felszálltak rá, kifut a 'Nagy Vizekre'! A Szentlélek ereje és Fénye fogja vezetni a 'Biztos Cél' felé! Én ezt a 'Nagy Hajót' betakarom Édesanyai Palástommal! Így védem meg az ellenség támadásaitól! Addig, számíthattok arra, hogy azok részéről fog támadás érni benneteket, akik nem akarnak felszállni a 'Nagy Hajóra'! Tudnotok kell 'Jézus Kisded Nyáját' a pokol hatalmas erői se fogják tudni elpusztítani.
(Mielőtt az üzenet végét is felolvasnám, szeretnék még néhány megjegyzést fűzni a fő mondanivalóhoz. Az ilyen prófétai üzenetekkel kapcsolatban nagy kísértése az embernek, hogy keresse az időpontokat is. Ilyenféleképpen: Mit jelent ez a közeljövő? Mikor, melyik napon, hány órakor fog indulni ez a hajó? Átélhettünk ilyesmit az ezredfordulóval kapcsolatban. Vannak szekták, amelyek mindig újra konkrét időpontokat jelölnek meg, hogy mikor lesz itt a világvége. Ha jól odafigyeltünk, itt nem világvégéről van szó, hanem egy korszakvégről, egy új korszaknak az eljöveteléről, egy új időszámításról a Földön, ami után nem lesz bűn, szenvedés, és minden odaérkező ember, testvérként fogja szeretni az embertársát.
Ne az időpontokra figyeljünk, hanem arra, hogy hogyan juthatunk fel erre a nagy hajóra, amely tulajdonképpen mindegy, hogy egy boldogabb földi korszakba, vagy közvetlenül a mennyországba vezet. Ebbe az új korszakba való bejutás feltétele, még egyszer: a bűnbánat, a megtérés, a kibékülés Istennel, embertársunkkal és önmagunkkal, és attól fogva Isten törvényeinek a megtartása. Ezek nélkül lemaradunk erről a hajóról, és a pusztulás vár ránk. Mária befejező szavai a következők. És figyeljünk itt is: Az ég egyenesen kérlel minket, azért, hogy megmenthessen bennünket.)
Most újra kérlek titeket, drága Gyermekeim, ne tagadjatok meg még egyszer Bennünket, mert Nélkülünk árvák fogtok maradni!!!
Előre megmondom nektek, ha, ebben az utolsó időben sem hallgattok Rám, akkor 'egy idő után' már nem fogok tudni rajtatok segíteni!!!
Édesanyai áldásom adom rátok!”
Irgalmasak vagyunk mi is?
Isten irgalmas hozzánk, nem tartja számon bűneinket, nem hánytorgatja fel, kész megbocsátani, sőt megsemmisíteni azokat. De ennek feltételei vannak. A bánat mellett a legfontosabb feltétel – csak akkor tudjuk az Ő irgalmát befogadni, ha mi is irgalmasak vagyunk embertársaink iránt. Csak úgy bocsátja meg a bűneinket, ha mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, csak akkor lesz irgalmas hozzánk, ha mi is tudunk irgalmasak lenni. De hogyan tudunk ellenségeinknek, sőt üldözőinknek megbocsátani, ha keresztény testvéreinknek sem tudunk, ha nem tudjuk elviselni, hogy bizonyos kérdésekben másként vélekednek, mint mi?
Búcsú a bűntől, búcsú a bajtól
Sípos (S) Gyula: Búcsú a bűntől, búcsú a bajtól
Ha egy ember - akár véletlenül is -, fölégetné egy másik ember házát, és ha ezt meg is bocsátanák neki, azért a kárt csak meg kellene térítenie. De mi történik akkor, ha egy ismeretlen jótevő átvállalja az összes kár rendezését?
Ez az “ismeretlen jótevő” az Isten. Az Ő akaratát jeleníti meg az Egyház a búcsú intézményével. Ennek lényege, hogy a búcsút elnyerő ember mentesül a bűnei miatt járó ideiglenes büntetés terhe alól. (Azaz, nem neki kell fizetnie a kárért...)
Hogyan lehetséges ez? Jézus Krisztus megváltó kegyelme által. Hiszen annyi teher nyomja a vállunkat! A bűnök okozta szeretetlenségek, betegségek, bajok egészen megnyomoríthatnak minket. De nem szükséges mindezt tovább cipelni a vállunkon!
“Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” (Jn 3.16)
Isten Jézus Krisztusban mutatta meg szeretetét irántunk. Amikor Ő eljött, senkit sem utasított el, aki hozzá fordult. Minden beteget meggyógyított, minden megszállottat megszabadított. Nála mindenki életet nyert, bőséges életet! Azt is pontosan tudjuk, hogy ezt a teljes életet milyen módon kaphatjuk meg. Jézus ugyanis azt mondta:
„Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. De aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon. A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. Engem az élő Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik.” (Jn 6, 53-57)
Ez a szentmise kinyilatkoztatása. Minden szentmisében újra jelenvalóvá válik Jézus Krisztus értünk bemutatott tökéletes áldozata. A “kárpótlás elégetett életünkért”. Minden szentmisében ott munkálkodik Jézus életet helyreállító, gyógyító, kiengesztelő ereje. Ezért mondjuk bátran, amit a közösségből kitagadott, tisztátalannak tartott vérfolyásos asszony mondott: “ha csak a ruhája szegélyét megérintem, meggyógyulok”! (Mt 9, 21) Mert mi is meggyógyulhatunk, erőre kaphatunk, ugyanúgy mint ő, mert “Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké.” (Zsid 1, 8) Jézus ruhája szegélye a szentostya, s benne Ő van valóságosan jelen. Magunkhoz vehetjük Őt, az Élet Urát.
A Búcsú elnyeréséhez szükséges, hogy a megszentelő kegyelem állapotában legyünk. Ezért tartsunk bűnbánatot (menjünk el gyónni), és így járuljunk szentáldozáshoz, majd az egyházi feltételként kisza-bott imákat (egy Miatyánk, Üdvözlégy és Hiszekegy elimádkozása) mondjuk el. Higgyünk Isten kegyelmében és adjunk hálát azért, hogy Ő valóban megsegített minket...
Sipos Gyula
(Megjelent a 2007. évi törökbálinti Búcsúra készült szórólapon)
Kulcs a gyógyuláshoz
Bocsa József: Kulcs a gyógyuláshoz
Július első szerdáján, csütörtökén és péntekén zarándoklatra készülünk Erdélybe, Nagyfaluba. Kicsit előkészületként belelapozgattam az ott kapott üzentekbe. A mai alkalomra ezekből szeretnék egy részletet kiemelni, amelyik nagyon illik ehhez a mai Jézus Szíve ünnephez, és amely ide való ezekre a gyógyító szentmisékre is, hiszen nagyon szépen megfogalmazza Jézusnak az Eucharisztiában, a bennünk és a felebarátban való lakozását. Jézusnak ez a hármas, bennünk, illetve köztünk lakozása egymást erősítő valóság, és kulcsa gyógyulásunknak is. Jézus szavai a látnokhoz.
Én jelen vagyok bennetek, az Oltáriszentségben, és a felebarátban is. Valóban, fogantatásotok pillanatától, isteni természetemmel bennetek élek és fejlődök, olyan mértékben, amilyen mértékben lehetőséget adtok nekem. Én a szívetek mélyén lakom elrejtőzve és várom, hogy keressetek, megtaláljatok és kövessetek engem. Szabad akaratotok lehetővé teszi azt, hogy életetek során azt tegyétek Velem, amit akartok. Földi életetek után azonban be kell, hogy számoljatok a bennetek való fejlődésemről. Amikor a földi, romlandó testeteket elhagyjátok, akkor fogjátok látni világosan, hogy valójában kit szolgáltatok, önmagatok kényelmét, vagy Engem, aki a lelkiismereteteken keresztül akartalak vezetni titeket.
Én személyetekkel egyesülve Istenségemmel vagyok jelen bennetek. Életetek során teljesen szabadon, a saját elképzelésetek szerint alakíthatjátok az életeteket. A Mennyei Atyának egyedi terve van mindenkivel, aki él a Földön. Vigyázzatok, ha nem engedelmeskedtek a lelkiismeretetek vezetésének, akkor a gonosz lélek veszi át életetek irányítását, és elszakadtok Tőlem. Ennek a nemzedéknek a nagy része, kényelemszeretete miatt, sajnos átengedte élete vezetését a gonosz léleknek. Most arra kérlek benneteket, nézzetek jól a szívetekbe: vajon ti kit szolgáltok! Engem, vagy a saját akaratotokat? Megkérdezem tőletek, a ti szívetekben milyen állapotban vagyok én jelen! Mielőtt eljön a nagy figyelmeztetés, azt ajánlom nektek, hogy keressetek meg Engem a szívetek mélyén, és amíg nem késő, oldjatok fel a bűneitek általi megkötözöttségből, hogy mire kívülről is visszatérek hozzátok, szabaddá váljak bennetek! Ezt tegyétek meg minél hamarabb, még mielőtt a Szentlélek kiáradna az egész emberiségre! Előre figyelmeztetlek titeket, a Szentlélek fénye rá fog világítani valódi énetekre, és akkor sokan meg fognak ijedni önmaguktól, és nem lesz bátorságuk közeledni hozzám. Ha minél előbb megtaláltok engem a szívetekben − akár éhesen, megkötözve, keresztre feszítve − a bűnbánat és a szolgáló szeretet által helyre hozhattok mindent! Ha alázatos lélekkel bocsánatot kértek Tőlem, megbocsátom nektek minden bűnötöket, újjá fogtok születni a Szentlélekben, és nagy örömünkre, mindörökre együtt fogunk maradni!
Egy hangsúlyos mondat ebből az idézett részből a következő. Én személyetekkel egyesülve Istenségemmel vagyok jelen bennetek. Jézus földi életében az ő Isteni természete egyesült az emberi természettel. És ennek az egységnek a hordozója Jézus személye volt. Jézus a Szentlélek által Máriában öltött emberi testet. Miután elénk élte istenemberi életét itt a földön, mennybe ment. Eltávozott a világból, de megígérte, hogy ugyanakkor velünk is marad. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy Pünkösdkor újra megtestesült, de mostmár megdicsőült emberi természetével. Egy új létmódot öltött magára, a szentségi létet. A feltámadt Krisztus az apostoli kollégiumba testesült bele szentségi létmóddal, vagyis személyileg azonosult az apostolokkal. Ennek a szentségi létnek Krisztus földi élete az alapja, de nem teljesen azonos vele, mert a teste nem földi test, és nem olyan tevékenységet folytat, mint Földön jártakor halála és feltámadása előtt. Isteni életét már nemcsak egy testben éli, hanem az apostolok szentség-kiszolgáltatása révén egyházának minden tagjában.
Az apostolok teljesen befogadták magukba Jézust Pünkösdkor. Ezzel magyarázható, hogy szemmel láthatóan megváltozott az életük, és ugyanazokat a tetteket vitték végbe, amiket Jézus: hatékonyan prédikáltak, gyógyítottak, csodákat tettek, megtérítették az embereket, sőt még halottakat is támasztottak. Jézus megsokszorozódottan folytatta életét bennük. De nemcsak bennük, hanem az egyház minden tagjában, hiszen az Egyház Krisztus teste. Ebbe kapcsol bele szentségi módon a keresztség.
A kolosszeiekhez írt levélben ezt olvassuk: Ő a láthatatlan Isten képmása, minden teremtmény elsőszülötte. Mert benne teremtett mindent a mennyben és a földön: a láthatókat és a láthatatlanokat, a trónusokat, uralmakat, fejedelemségeket és hatalmasságokat. Mindent általa és érte teremtetett. Ő előbb van mindennél, és minden benne áll fenn. (Kol 1,15-17) Jézus tehát már a teremtés révén is ott él minden emberben, nemcsak a kersztényekben.
Így érthető az, amit ebben az üzenetben mond Jézus. Én személyetekkel egyesülve Istenségemmel vagyok jelen bennetek. Ha pedig Jézus jelen van bennünk, akkor nincs helye bennünk a betegségnek. Róla nem olvassuk a Szentírásban, hogy beteg lett volna. Ő maga a kicsattanó egészség volt, csupa élet. Ő maga az élet. Ha tehát engedjük, hogy ő élje az életét bennünk, akkor kisöpri onnét a betegségeket is.
Csakhogy mit teszünk mi? Rávilágít erre ez az elején felolvasott üzenet.
Az egyik probléma ez: Most arra kérlek benneteket, nézzetek jól a szívetekbe: vajon ti kit szolgáltok! Engem, vagy a saját akaratotokat? Ez a nagy vízválasztó. Hogy valaki Isten akaratát keresi és szolgálja, vagy pedig a saját akaratát. Ez az önkeresés nagyon tudja álcázni magát, nagyon el tud rejtőzködni. Még a vallásos cselekedetek mögé is, a templomba járás mögé is, az imádság mögé is, a templomi közösségekben való különféle tevékenységek mögé is. Az énközpontú ember, a saját akaratát kereső ember mindent ennek a szolgálatába tud állítani. Csak azt keresi, hogy neki legyen jó, hogy az ő akarata teljesedjék. És ha valaki ellent mer mondani neki, jaj annak. Az ilyen emberben éhesen, megkötözve, keresztre feszítve van jelen Jézus.
Atyám, legyen meg a Te akaratod. Ne az enyém, hanem a tiéd. Még Jézusnak is meg kellett ezért küzdenie. Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár, de ne az én akaratom legyen, hanem a tiéd!
A másik probléma: ha nem engedelmeskedtek a lelkiismeretetek vezetésének, akkor a gonosz lélek veszi át életetek irányítását, és elszakadtok Tőlem. Ennek a nemzedéknek a nagy része, kényelemszeretete miatt, sajnos átengedte élete vezetését a gonosz léleknek.
Még azok is, akik felismerték az önakarat veszélyét, és küzdenek ellene, azokat is fenyegeti ez a másik veszély, hogy kényelemszeretetük miatt átengedik a vezetést a gonosz léleknek.
Az önakarat mellett tehát a kényelemszeretet a másik nagy ellenség, mert könnyen a gonosz lélek karmaiba lök bennünket. Fel kell tehát ez ellen is venni a küzdelmet. A minél igénytelenebb élettel, a böjttel, és az önmegtagadásokkal. Az önmegtagadások közül a legjobb a szolgáló szeretet cselekedeteinek a vállalása.
Mielőtt eljön a nagy figyelmeztetés, azt ajánlom nektek, hogy keressetek meg Engem a szívetek mélyén, és amíg nem késő, oldjatok fel a bűneitek általi megkötözöttségből.
A garabandáli jelenésekhez, és más jelenésekhez hasonlóan itt is megismétlődik többszörösen, hogy lesz egy nagy figyelmeztetés, amely az egész emberiségnek szól.
De nem kell erre a nagy figyelmeztetésre várnunk. Betegségeink, bajaink is lehetnek ilyen figyelmeztetés. Ezek elkerülése, az ezekből való gyógyulás miatt is keresnünk kell ezekből a megkötözöttségeinkból való szabadulást.
A nagyfaluban való közösséget most az elmúlt hónapokban arra figyelmeztetik az égiek, hogy egyénileg és közösségben is mondjanak szabadító imákat önmagukért. És megkapták a felszólítást arra, hogy tegyék közzé ezeket az üzeneteket. Tehát nekünk is szól ez az önmagunk szabadításáért való imádság.
Az imák nehéz helyzetekben c. füzetből, vagy máshonnét való imákkal végezzünk egyénileg ilyen imákat. És közösen is fogunk imádkozni most a felajánlás előtt, és az áldozás után.
Ha minél előbb megtaláltok engem a szívetekben − akár éhesen, megkötözve, keresztre feszítve − a bűnbánat és a szolgáló szeretet által helyre hozhattok mindent!
Jézust megtalálni a szívünkben. Ez a legfőbb kulcsa gyógyulásunknak is. Mert ha valóban hisszük, hogy ő jelen van a szívünkben, és begyakoroljuk, hogy ott élhessen, és mint a szív által keringetett vér, átjárja egész testünket, egész valónkat, akkor az áhított gyógyuláshoz is közelebb kerülünk.
A Jézussal való egységünk elmélyítése a kulcsa gyógyulásunknak, és minden egyéb problémánk megoldódásának is. Ha begyakoroljuk, hogy vele kelünk, vele fekszünk, vele járunk, vele dolgozunk, mindent általa, vele és benne cselekszünk, akkor, még ha ránk helyez is az ő értünk vállalt szenvedéseiből, azt is szívesen és örömmel viseljük.
Mamutot találtak Szibériában - szabad-e klónozni?
Orosz kutatók az állítják, hogy Szibériában találtak egy mamutot, amelynek a vére és az izmai is jó állapotban maradtak, mivel az állatot jégbe fagyva találták. A felfedezés felveti a kérdést, szabad-e kihalt állatokat feléleszteni a DNS-ük segítségével.
Lelki élmény az eucharisztikus kongresszuson
Az Eucharisztikus Kongresszus (2013. 05. 10-11.) az Oltáriszentségbe rejtőzött, Önmagát osztó Megváltóról, Jézus Krisztus mai nap is tevékeny lélekmentő szándékáról szólt.
