Több mint 450 ezer orosz állampolgár vesztette életét az ukrajnai háborúban az orosz állami statisztikai hivataltól, a Roszsztattól kiszivárgott hivatalos adatok szerint - tudósított a Moscow Times. A sebesültekkel együtt pedig a teljes veszteség elérheti a másfél millió főt is. A Kreml toborzási politikája egyes kisebb etnikai csoportok esetében már-már teljes népek kiirtásával ér fel...
Moszkva 2022 szeptembere óta nem közölt hivatalos adatokat a harctéri veszteségekről, a független becsléseket pedig rendre megbízhatatlannak minősítette. A mostani számok egy kibertámadás révén kerültek nyilvánosságra, amelyet az Oroszországban szélsőséges szervezetként betiltott Belarusz Kiberpartizánok és a Silent Crow nevű hackercsoport hajtott végre a statisztikai hivatal ellen. A támadók a háborús veszteségek mellett gazdasági és demográfiai adatokat is megszereztek.
A Silent Crow által összesített adatok az aktív katonák mellett a légicsapásokban, valamint a kurszki régióba történt 2024-es ukrán betörés során meghalt civileket is tartalmazzák. A tényleges halálozási szám azonban még ennél is magasabb lehet. A statisztika ugyanis nem tér ki az eltűnt katonákra, ahogy arra a 27 ezer külföldi harcosra sem, akiket a feltételezések szerint az orosz fegyveres erőkbe toboroztak. A másik hackercsoport, a Belarusz Kiberpartizánok eltérő módszertannal – kizárólag a harcokban vagy azok hosszú távú következményeiben elhunyt katonákat és civileket számolva – 393 881 főre tette az áldozatok számát.
Bár a The Moscow Times a BBC és a Mediazona közös, nyílt forrású adatbázisával összevetve nem tudta teljes egészében hitelesíteni a kiszivárgott listát, a nagyságrendek egybecsengenek a nyugati becslésekkel. A brit védelmi minisztérium szeptember elején arról számolt be, hogy már több mint félmillióan haltak meg Oroszország oldalán, a sebesültekkel együtt pedig a teljes veszteség elérheti a másfél millió főt is. A teljes körű invázió kezdete óta minden egyes megszerzett négyzetkilométernyi területért átlagosan 6,2 orosz életével fizettek. A kiszivárgott adatbázisból az is kiderül, hogy több mint 32 ezren legalább egy évvel korábban szerzett sebesüléseikbe haltak bele, 14 160 katona halálát pedig nem harci események, hanem betegségek, közúti balesetek vagy öngyilkosság okozta.
A halálesetek 72 százalékát az úgynevezett Donyecki Népköztársaság területén regisztrálták, ahol csak a Bahmutért folytatott tíz hónapos, véres csatában több mint 20 ezer orosz katona esett el. Az adatok alátámasztják azokat a kutatásokat is, amelyek szerint a mozgósítás és a toborzás aránytalanul sújtja Oroszország etnikai köztársaságait, miközben a nagyvárosok, például Moszkva a népességarányuknál jóval kisebb veszteséget könyvelhetnek el. Marija Vjuskova kutató szerint a Kreml toborzási politikája – amely a helyi viszonyokhoz képest kiemelkedő fizetéssel, a családoknak járó bőkezű haláleseti juttatásokkal vagy a börtönből való szabadulás ígéretével csábítja a férfiakat – egyes kisebb etnikai csoportok esetében már-már teljes népek kiirtásával ér fel.
Janis Kluge, a Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet (SWP) szakértője szerint ez a legjelentősebb adatszivárgás az orosz veszteségekkel kapcsolatban, amely bizonyítja, hogy a háború még soha nem volt olyan véres, mint most. Hozzátette, hogy bár a számok drámaiak, gazdasági hatásuk önmagában csekély lehet. Ez a veszteség ugyanis az ország 80 milliós munkaképes korú lakosságának mindössze fél százalékát érinti, és a fronton harcolók korábban sem a legtermelékenyebb munkakörökben dolgoztak. A szakértő szerint a számoknak elsősorban politikai jelentőségük van, hiszen ilyen mértékű népességvesztés mellett nem lehet azt állítani, hogy Oroszország nyeri meg a háborút.
(portfolio.hu)