Egy jó példa: 100 éves a "Fiúk városa"
1917 decemberében az egyesült államokbeli Omahában (Nebraska állam) egy fiatal ír pap, Edward J. Flanagan 90 dollárért kibérelt egy házat, ahova összegyűjtötte a városban csellengő fiúkat. Ez lett a Father Flanagan’s Home for Boys (Flanagan atya otthona fiúknak).
Edward J. Flanagan származásuktól és vallási hovatartozásuktól függetlenül minden nehéz körülmények között élő, hajléktalan, árván maradt, rendőrséget megjárt vagy szenvedélybeteg fiút befogadott. Azt vallotta: „egy ember akkor a legnagyobb, amikor lehajol egy gyerekhez segíteni”. A következő tavasszal már száz fiú élt az otthonban.
„Ha egy jó világban szeretnénk élni,
akkor tetteinkkel és imáinkkal segítenünk kell azt létrehozni.”
Edward J. Flanagan 1886-ban született Írországban. Tizennyolc évesen kivándorolt Amerikába. 1912-ben szentelték pappá. Omahában a Szent Filoména-templomban volt káplán, és többek között a hajléktalanok között is szolgált, illetve bejárt a helyi börtönbe. Tapasztalatai arra késztették, hogy a gyerekek felé forduljon, hogy megváltoztassa Amerika jövőjét – valódi társadalmi, pedagógiai reformot indított el. „Nincs olyan, hogy rossz fiú” – mondta. Úgy vélte, a gyerekeknek joguk van arra, hogy értékeljék és megvédjék őket. Az évek során igyekezett bezárazni azokat az intézményeket, ahol bántalmazták és szó szerint fogva tartották a gyereketeket.
1921-ben megvásárolta az Omaha külvárosában lévő Overlook Farmot, és átköltöztette a fiúk otthonát. Idővel a hely Boys Town (Fiúk városa) néven vált ismertté.
Az első végzős évfolyam 1937-ben érettségizett
Az 1930-as években több száz gyerek élt a „városban”, melynek volt saját iskolája, kollégiuma, kápolnája, sportcsarnoka, postája, újságja és sok más adminisztrációs és kiszolgáló létesítménye. A fiúk évente saját kormányt, polgármestert, önkormányzatot választottak. Flanagan atya hitt abban, hogy ez segíti a fiatalokat, hogy később a társadalom aktív tagjaik legyenek.
A fiúk többsége soha nem játszott vagy kirándult korábban
Különböző programokat szervezett, amelyekben a gyerekeknek sikerélményeik lehettek, és megtapasztalhatták az olyan egyszerű örömöket, mint amit egy kirándulás, a pecázás, egy nyári piknik vagy a közös karácsonyi készülődés jelent. A hétköznapokban pedig a gyerekek megtanultak közösségben élni. „Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a rehabilitációra és kevesebbet a büntetésre” – hangoztatta Flanagan atya, aki sokat tett azért, hogy magához vehesse a súlyos bűncselekmények elkövetése miatt börtönbe került gyerekeket is.
Az évente megrendezett választásokon
Flanagan atya is csak egy volt a szavazók sorában
De nem csak a hátrányos helyzetű fiatalokkal találta meg a hangot, jó érzéke volt ahhoz is, hogy támogatókat szerezzen: megnyitotta a Boys Townt az adományozók előtt, akik így láthatták, a pénzük jó helyre kerül. Emellett a gyerekek zenekara sokszor fellépett különböző rendezvényeken, illetve a rádióban is, így reklámozva az intézményt.
1936-ban a közösség hivatalosan is település státuszt kapott. 1938-ban pedig világszerte ismertté vált a Boys Town című film sikerével. A Flanagan atyát játszó Spencer Tracy Oscar-díjat nyert alakításáért; az elismeréssel járó összeget később átadta adományként.
A film egyes jeleneteit Boys Townban forgatták (középen Spencer Tracy)
A II. világháború után Truman elnök kérésére Flanagan atya számos országba elutazott (Japántól Németországig), ahol meglátogatta a háborús árvákat, bemutatta pedagógiai elveit, és tárgyalt a kormányok képviselőivel arról, hogyan gondoskodjanak az elhagyatott gyermekekről.
Flanagan atya 1948-ban elhunyt, de a Boys Town, amelyet ő „Isten művének” nevezett, tovább fejlődött. Nicholas H. Wegner atya lett az új ügyvezető igazgató, és az ő vezetése alatt megduplázódott a város népessége, megszilárdult az anyagi helyzete és kibővült az oktatás is különböző szakmák képzésével, sportolási és művészeti lehetőségekkel.
Boys Town ma is önálló településnek számít
Jelenleg is egy katolikus pap, Steven E. Boes az ügyvezető igazgató. A Boys Town ma az Amerikai Egyesült Államok egyik legnagyobb nonprofit (de nem egyházi fenntartásban működő) gyermekgondozó és ifjúságvédelmi szervezete, mely évente több mint 2 millió emberrel (gyerekekkel és családokkal) foglalkozik. 1979 óta lányokat is befogadnak. Számos helyen működik intézményük az országban, de a központ ma is Omahában van. A Family Home Program keretében a gyerekek családi környezetben nőhetnek fel. Az egészségügyi központjuk, a Boys Town National Research Hospital, ami 1977-ben nyílt meg, világszinten vezető szerepet tölt be az Ushers-szindróma kutatásában.
Flanagan atya úgy fogalmazott: „Ha egy jó világban szeretnénk élni, akkor tetteinkkel és imáinkkal segítenünk kell azt létrehozni.” Az ő tetteiből és imáiból született város ennek igazságát hirdeti.
Forrás: Boystown.org; Wikipédia
Fotó: Boystown.org; Omaha.com
Magyar Kurír
