Élő bolygó - ahol és ameddig...
Felére zsugorodott a gerinces fajok létszáma az elmúlt 40 évben, eltűnnek a vadon élő állatok. A Kárpát-medencében a folyókban, tavakban volt a legnagyobb fajkihalás. Kész a WWF 2014-es Élő bolygó jelentése.
Az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak vizsgált populációinak egyedszáma 52 százalékkal zsugorodott 1970 óta – ez a lényege a Természetvédelmi Világszövetség (WWF) Élő bolygó jelentésének, amelynek új kiadását kedden mutatják be. Az édesvízi fajok populációi világszerte 76 százalékos fogyást szenvedtek el, ami átlagosan majdnem kétszerese a tengeri és szárazföldi fajokat ért veszteségnek (39-39 százalék).
Az érintett fajok többsége a trópusi régiókban él, azon belül Latin-Amerikában a legkritikusabb a helyzet. A legnagyobb fenyegetést az élővilág sokszínűségére és az ökoszisztémákra az élőhelyek csökkenése, illetve megszűnése jelenti, de a drasztikus változásokhoz a klímaváltozás negatív hatásai, valamint a túlzott mértékű halászat és vadászat is nagymértékben hozzájárul.
Kevésbé élő vizek
A Kárpátokban és a Kárpát-medencében a legkomolyabb változás az, hogy az édesvízi fajok populációi 30 százalékkal csökkentek az 1970-es évek óta a WWF Magyarország értékelése szerint. A pusztulás okai főként a duzzasztók, a folyókon épülő gátak, és a folyómedrek kotrása. Ezek a beruházások vezettek az élőhelyek feldarabolódásához és eltűnéséhez. Hasonlóan nagy kárt okozott a környezetszennyezés, például a tiszai cianidszennyezés vagy a vörösiszap-katasztrófa.
A jelentés rámutat a klímaváltozás hatásaira is. Az éghajlati zónák eltolódása miatt kétszáznál több fontosabb folyó vízjárása változott meg, ami miatt 2,5 milliárd embert érint komoly vízhiány évente legalább egy hónapon keresztül. Hasonlóan nagy probléma, hogy egymilliárd ember nem jut elegendő táplálékhoz, részben a kiszámíthatatlan időjárás miatti terméskiesések miatt.
Túlfogyasztás
Globálisan a drámai helyzetnek az az oka a WWF szerint, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma sokkal nagyobb, mint a Föld eltartóképessége. Jelenleg másfélszer annyi erőforrást használunk fel, mint amennyi a természetben újratermelődik, ami nem csak oda vezet, hogy az erőforrások egy része elfogyhat (pl. a tiszta ivóvíz), de egyben azzal is jár, hogy az ökoszisztéma állapota folyamatosan romlik.
Az Egyesült Államok és néhány közel-keleti olajmonarchia mellett nagyrészt az Európai Unió tagállamaiban a legnagyobb az egy főre jutó ökológiai lábnyom. Ha az egész világ úgy élne, mint Európa, akkor több mint 2,6 Földre lenne szükségünk. Az EU országai közül Magyarországnak és a Kárpát-medence országainak az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó ökológiai lábnyoma, de még mi is másfélszer annyit fogyasztunk, mint amennyi fenntartható módon rendelkezésre áll.
Tigrisek, gorillák, bölények, hiúzok
A WWF jelentése jó példákról is beszámol. A fejlett országok ökológiai lábnyoma lassan, de biztosan csökkenni kezdett, főként a környezetbarát technológiák és a megújuló energiák használata miatt. A természetvédelmi programoknak köszönhetően sikerült több értékes élőhelyet, és így veszélyeztetett fajokat megóvni.
Nepálban például az elmúlt években gyarapodott a tigrispopuláció, de ugyanígy növekedett a kongói Virunga Nemzeti Parkban a hegyi gorillák száma. A Kárpát-medencébe visszatért a bölény, Európa legnagyobb növényevője, a módszeres tenyésztés és visszatelepítés miatt populációja mára elérte a 3000 példányt; Magyarországon pedig a hiúz visszatelepítése a cél.
A kétévente megjelentetett Élő bolygó jelentésnek az idei a tizedik kiadása. Az alapjául szolgáló kutatás során több mint 10 ezer gerinces faj populációját (csoportját) követték nyomon 1970 és 2010 között.
(origo)
