Nincs magyar exodus - virágzó budapesti zsidó élet
Több nyugat-európai és tengerentúli orgánum foglalkozott terjedelmes cikkben az Európából Izraelbe irányuló bevándorlással. Leginkább az ukrán és a francia – politikai indíttatású – alijázás jelentős, míg a közép-kelet-európai régióból egészen más motívumok szerepelnek a távozás indokaként. Magyarországról kevesen hagyják hátuk mögött a virágzó budapesti zsidó életet, és sokan rövidesen hazatérnek, még ha a politikai szituáció sokuk megítélése szerint kifejezetten instabilnak mondható is.
A gázai konfliktus valamennyi vonatkozó kutatás szerint fokozta az antiszemitizmust Európa országaiban. Egy friss uniós felmérés szerint Franciaország, Görögország és Németország mellett Magyarországon tapasztalhatjuk leginkább a szélsőjobb térnyerését és az antiszemitizmus társadalmi erősödését – írja a tekintélyes Newsweek legutóbbi számában.
Az EU Alapjogi Ügynöksége által tavaly év végén publikált felmérés szerint a megkérdezett zsidó származású uniós állampolgárok csaknem harmada gondolt már a kivándorlásra biztonságérzetének jelentős csökkenése miatt. A kutatás készítői rögzítik: a tagállamok közös erőfeszítéseinek dacára az európai zsidóság inzultusoknak és diszkriminációnak van kitéve országában. A válaszadók háromnegyede éli meg úgy, hogy az elmúlt öt évben fokozódott hazájában az antiszemitizmus (Magyarország sajnos ezüstérmes a listán).
A New York-i székhelyű Rágalmazásellenes Liga Global 100 című közvélemény-kutatása 102 ország 53 ezer nagykorú állampolgárának megkérdezése után arra jutott, hogy a válaszadók 26 százaléka mély előítéleteket táplál zsidó honfitársai iránt. Ők tizenegy antiszemita sztereotípia közül hat vagy több esetben választották a „valószínűleg igaz” megoldást. A kutatás rámutat a helyzet ellentmondásosságára is, hiszen miközben például Európában Svédország fertőzött legkevésbé antiszemitizmussal, Malmöben 2010 és 2012 között megháromszorozódott az ilyen motívumból elkövetett támadások száma (csak 2012-ben 60 incidensről számolt be a város 700 fős zsidó közössége).
A legtöbb erőszakos cselekmény egyébként Franciaországban éri a zsidókat, akik saját biztonsági szolgálatot kénytelenek működtetni önvédelmük érdekében. A Community Security Trust szerint júliusban megduplázódott az antiszemita incidensek száma az Egyesült Királyságban. Berlinben csak a rendőrség közbelépése tudta megakadályozni, hogy az Izrael-ellenes tüntetők megtámadják a zsinagógát, a belgiumi Liege-ben pedig egy kávézó tulajdonosa táblán üzente: kutyák beléphetnek, zsidók nem.
Az antiszemitizmus újbóli fellángolása miatt ugrásszerűen nő az Európából zajló alijázás aránya. Csak Franciaországból mintegy kétezer zsidó települt át Izraelbe 2011-ben és 2012-ben, a toulouse-i merényletet követő 2013-as évben pedig 3289-en hagyták el korábbi otthonukat. Az idei első negyed-év mérlege: 1778 fő.
Virágzó Budapest
Hazánkban is a jeruzsálemi központtal működő Szochnut közvetít a kivándorolni szándékozó zsidó származású érdeklődők és Izrael állama között. Tanácsot adnak, intézik a zsidóságot igazoló dokumentumok kijuttatását, bonyolítják az adminisztrációt, de a bevándorlási engedélyt az izraeli állami hivatal jogosult csak kiállítani – nyilatkozta a Heteknek Cseri Anita. A Szochnut Alija osztályának projekt-koordinátora hozzátette: ennek alapja az úgynevezett visszatérési törvény, amelynek értelmében elég egy nagyszülő zsidóságának hiteles igazolása. Persze van személyes meghallgatás is, de azt már a zsidó államból delegált „kiküldött” végzi, és egyebek mellett a fogadó ország iránti lojalitás kerül terítékre.
Az alijáról 1948 óta vezetnek statisztikát. A második világháborút követően Kelet-Közép-Európát tekintve Magyarországról történt a legkisebb mértékű beáramlás az új zsidó államba, szám szerint több mint 30 ezer fő. Ennek Cseri Anita szerint az egyik következménye, hogy az említett térségben nálunk él a legnagyobb zsidó közösség: 80-100 ezer fő; másfelől, éppen emiatt, ebből a régióból arányaiban Magyarországról zajlik a legnagyobb alijázás napjainkban (évente 180-200 fő). Ez a szám azonban még így is alacsony a francia, ukrán, pláne az orosz vagy amerikai mutatókhoz képest.
(Szobota Zoltán, hetek.hu)
