Két megfontolandó idézet egy Popper-interjúból
1. Egy alkalommal beszélgettem Pilinszky Jánossal, és a katolikus költő megjegyezte: Utállak benneteket, pszi-vel kezdődő foglalkozásúakat. Miért utálsz, János? Mert nagyon nagy terheket raktok az emberekre. Azt hirdetitek, hogy minden emberi problémának van megoldása. Ezzel sikerül elérnetek, hogy az emberek többsége úgy érzi, csak ő olyan hülye, hogy nem tudja megoldani a szexuális problémáit, a szüleivel való viszonyát, a házasságát, az egzisztenciális ügyeit, a politikai orientációját stb.- és összeomlik. A valóságban, mondta Pilinszky, az élet dolgainak a többsége nem megoldható. Legfeljebb jól-rosszul elviselhető. Óriási a különbség közöttünk. Ti úgy gondoljátok, hogy az életben problémák vannak, és megoldásokra van szükség, én meg úgy gondolom, hogy az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség. Szíven döfve tántorogtam ki Pilinszkytől.
2. Ha az ember elmegy a Westminsterbe Londonban, látja, hogy ott fekszenek Anglia királyai, mind. Az őrült, a zseni, a közepes, aki boldogságot hozott Angliára, aki veszélybe sodorta, aki a béke felé vitte. S ugyanígy a miniszterelnökök. És az angolok soha senkinek a sírját nem változtatták, senkit nem temettek át vagy újra. Vállalják önmagukat. Ezek voltunk mi, angolok, ezt csináltuk, jót, rosszat. És ezért az angol identitás töretlen. Egy olyan országban azonban, amelyik 25-40 évenként újra meg újra megtagadja a múltját, ahol az önéletrajzokat állandóan átírják, ahol semmiért nem vállal az ország felelősséget, "azt az izét? az oroszok csinálták... az a másik meg a németek bűne", szóval, egy országban, ahol nincs tudati folytonosság, ott nem tud kialakulni stabil identitás. És jönnek a lila gőzök, a mítoszok..
(Székely Anna, Népszava)
Hozzászólások
Eszembe jut a Bartók rádió mai, kora délutáni műsora, ahol nagyon szépen felvett és a legjobb teljesítmény minőségben közvetített népzenét hallottam.
A műsorvezető gyöngéd szeretete és okossága határozottan a pünkösdi lélekáradásra mutatott
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.