A nagy közbeszerzések döntő része korrupt
A nagy becsült értékű közbeszerzések több mint 85 százaléka fertőzött a korrupciót tekintve, sőt a válaszadók 36 százalékának véleménye szerint teljes mértékben fertőzött, írja a Napi Gazdaság. Alacsony becsült érték esetében a megkérdezettek majdnem 30 százaléka tartotta fertőzöttnek a közbeszerzéseket − ismertette a Budapesti Corvinus Egyetem 2011-ben, az előző közbeszerzési törvény alapján végzett felmérésének eredményét Tátrai Tünde, a Corvinus Egyetem adjunktusa.
Az ajánlatkérők vonatkozásában a klasszikus ajánlatkérők (állami, önkormányzati) eredményei kismértékben rosszabbak a közszolgáltatók és a támogatott szervezetek eredményeihez képest. Nagyon fontos megjegyezni, hogy nem szó szerinti értelemben vett korrupcióról van szó minden esetben, hanem akár határterületről, amikor az ajánlatkérő kényszerből nem folytat le eljárást, és jogszerűtlenül módosít szerződést az ellátás biztosítása érdekében − tette hozzá a szakember.
Nem a szabályok szigorítása a megoldás
Minden évben az egyik legérdekesebb kérdés a korrupciós fertőzöttség az eljárás egyes cselekményei vonatkozásában. A válaszok szerint az eljárások előkészítése, bírálata és a szerződés teljesítése a legkockázatosabb elem a korrupció szempontjából, tehát nem eljárásspecifikus választ adtak az érintettek. Ez azért fontos, mert a mindennapi közbeszerzési eljárási szabályok szigorításával sem hatékonyabb közbeszerzésünk, sem etikusabb közbeszerzésünk nem lesz. A válasz tehát még korrupciós okból sem az eljárási szabályok további szigorítása kell hogy legyen − hangsúlyozza Tátrai Tünde.
A kormány változtatna a 2011-ben bevezetett, úgynevezett háromajánlatos eljárások szabályain, a folyamatban lévő törvénymódosítás szerint ezen beszerzéseknek is nyilvánosságot biztosítanának azáltal, hogy az elindításuk előtt 5 nappal a szervezeteknek közzé kellene tenniük a beszerzés adatait honlapjukon vagy a Közbeszerzési Hatóság honlapján. Ezen eljárásokra nem lenne kötelező csak mikro-, kis- és középvállalkozásokat meghívni. Az indoklás szerint ezt a változtatást az Európai Bizottsággal történt konzultáció eredményeként teszik meg.
Velejéig korrupt pályázati rendszer
A Napi Gazdaság egy, a pályázati rendszerre jól rálátó forrása szerint a pályázati rendszert is mélyen átitatja a korrupció. Ennek oka szerinte, hogy évek óta szinte csak uniós forrásból valósulnak meg a beruházások, a forráshiány miatt pedig az érintettek bármit megtesznek, hogy hozzáférhessenek ezekhez az ingyen pénzekhez.
A pályázatíró cégek általában tudják, hogy melyik az a pályázat, ahol nem érdemes indulni, mert előre el van döntve a nyertesek személye - állítja forrásunk. Példaként a nagy turisztikai tendereket említette, de előfordulnak hasonló furcsaságok a KEOP-pályázatoknál is. Gondoljunk csak bele, egy ilyen pályázat során igen komoly, néha több hónapos előkészítő munkára van szükség, ám a pályázat csak egy napig nyitott, utána a túl sok beérkező forrásigény miatt le is zárják - fogalmazott a szakember, majd hozzátette, hogy ilyen esetben "muszáj" a konkurenciánál előbb megismerni a részletes feltételeket.
Egyszerűen nem csinálják meg
"Az érintett szabályozás módosítására kétségtelenül szükség volt, ugyanakkor én személy szerint nem hiszek a honlapon történő közzétételben sem, hiszen a közelmúltban nyilvánosságra került TI Közbeszerzési Nyilvánosság Index megmutatta, hogy például az önkormányzatok 40 százaléka egyáltalán nem tesz eleget a nyilvánosságra vonatkozó követelményeknek. Ami számon kérhető, ami ellenőrizhető, az valódi nyilvánosságot képes biztosítani. De ami egy honlapon történő közzétételt tesz szükségessé, azzal ugyanúgy lehet sumákolni. Ugyanakkor ez a megoldás jobb, mint ha csak és kizárólag ajánlatkérő által gondosan kiválasztott 1+2 cég kerülne meghívásra, ami semmi más, mint egy eljárás lepapírozása" − fejtette ki véleményét az egyetemi adjunktus.
Megfelelő statisztikai adatok, átláthatóság, nyilvánosság, elszámoltathatóság, adatelemzés, majd ezt követő policy-alkotás és jogalkotás − sorolja a közbeszerzési hatékonyság növelésének tényezőit a szakember. Ha nincs adat, nincs információ, nem lehet miből kiindulni, úgy nagyon nehéz még hatékonysági számítást is végezni. Én hiszek a számok erejében a közbeszerzésben, ha többet tudunk egy piacról, úgy a döntés hatását is pontosabban lehet előre jelezni vagy akár később korrigálni − mondta Tátrai Tünde.
| Ajánlatkérő és ajánlattevő összejátszása közös érdekből |
| 1. Az eljárás közös előkészítése |
| 2. Az eljárás során történő jogszerűtlen lépések |
| 3. Esélyegyenlőtlen tájékoztatás |
| 4. A teljesítés során a mellékkötelezettségek figyelmen kívül hagyása, laza ellenőrzés |
| Ajánlattevői összejátszás közös érdekből |
| 1. Ellenajánlat benyújtása |
| 2. Ajánlattétel ára |
| 3. Piac felosztása |
| Helyzettel, joggal való visszaélés |
| 1. Eljárás lefolytatásának ellehetetlenítése |
| 2. Ajánlattétel korlátozása |
| 3. Közbeszerzési eljárás lefolytatásának mellőzése |
|
|
(napi gazdaság)
