Mit mutat a "végítélet órája"?
Januárban ismét frissül a "végítélet órája", amely szimbolikusan mutatja, mennyire áll közel az emberiség az önmaga okozta pusztuláshoz. A Bulletin of the Atomic Scientists (BAS) által évente frissített időpont szerint 2023-ban és tavaly mindössze 90 másodpercre került az éjféltől, ami az emberiség történetének legveszélyesebb pillanatait vetítheti előre. A jelenlegi globális helyzet aggasztóbb, mint valaha. A BAS tudományos és biztonsági bizottsága, amely a döntést hozza, négy fő területet vizsgál: a nukleáris fegyverkezés, a klímaváltozás, a biológiai veszélyek és a mesterséges intelligencia kockázatait – az elmúlt év eseményei mind a négy területen rosszabbodást mutatnak.
Út a pokolba: nukleáris fenyegetés, klímaváltozás, mesterséges intelligencia
A nukleáris fenyegetés ugyan már évtizedek óta valós veszélyt jelent az emberiségre, az elmúlt évek fegyveres konfliktusai korántsem biztos, hogy olyan békésen végződnek majd, mint a hidegháború időszaka. A 2022-ben kirobbant ukrán–orosz háború ugyanis továbbra is fokozódó eszkalációval fenyeget, Oroszország új nukleáris doktrínája pedig minden kétséget kizáróan növeli a konfliktus kiterjedésének kockázatát. Emellett a Közel-Kelet helyzete, különösen az Izrael és Irán közötti feszültség, szintén aggodalomra ad okot.
Ráadásul a Nyugat és Kína közötti feszültség – főleg Tajvannal kapcsolatban – szintén tovább nő, miközben az Egyesült Államoknak új elnöke van, akit nem annyira foglalkoztat a nukleáris fegyverkezés ellenőrzése. Nem is véletlen, hogy a szakértők szerint a nukleáris háború valószínűsége az elmúlt 40 év legmagasabb szintjén van.
Bár aligha kell attól tartani, hogy napokon belül az egész világot egy hatalmas gombafelhő borítja be, azonban a konfliktusok száma és azok intenzitása aligha kecsegtet békés jövővel.
A háború keservei mellett a világ a globális felmelegedés miatt is egyre mélyebben dől a saját kardjába. A 2024-es év ugyanis ismét rekordmeleget hozott, ami ráadásul számos természeti katasztrófához vezetett, pusztító áradásokhoz és erdőtüzekhez, amelyek aztán már az idei év elején is komoly fenyegetést jelentenek. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás tovább fokozza az extrém időjárási eseményeket, és hosszú távon akár az óceáni áramlatok összeomlását is okozhatja.
A járványok megelőzésére irányuló kutatások mellett egyre növekvő veszélyt jelent a genetikailag módosított kórokozók megjelenése. Az új technológiák, mint például a mesterséges intelligencia (MI) által segített biotechnológia még kis csoportok számára is elérhetővé teszik potenciálisan veszélyes biológiai anyagok létrehozását. Az MI gyors fejlődése új konfliktusokat és technológiai hibákat hozhat, különösen ha katonai rendszerekbe integrálják. Az „automatizációs elfogultság” miatt azonban az emberi döntéshozók túlságosan is megbízhatnak a gépekben, ami katasztrofális következményekkel járhat.
És hogy ezek fényében várható-e változás az órán?
A bizottság csak január 28-án dönt majd, de a jelenlegi állás szerint nagy esély van arra, hogy a mutatók még közelebb kerülnek idén az éjfélhez.
Az óraállítás pedig nem csupán szimbolikus, célja, hogy a világ vezetőit és polgárait is arra ösztönözze, hogy sürgős lépéseket tegyenek a fenyegetések csökkentése érdekében. Minden másodperc számít, ahogy az óra tovább ketyeg – a kérdés pedig csak az, hogy sikerül-e visszatekernünk még időben a mutatókat.
Az elmúlt évtizedekben több alkalommal is megesett, hogy éjfélhez nem közelebb, hanem visszafelé tekerték a mutatókat, így abszolút van miért reménykedni, azonban a múlt eredményeit nézve aligha mutat biztató képet az újra rohamos csökkenést mutató tendencia. A mutatók átállításáról vagy az óra változatlanul hagyásáról szintén a szervezet dönt, konzultálva a 16 Nobel-díjast tömörítő szponzori testületével.
2020-ban a Bulletin of the Atomic Scientists 100 másodperccel éjfél előttre állította a végítélet óráját, ami az akkori legközelebbi állás volt a teljes pusztulást jelző éjfélhez, a mutatók pedig 2021-re és 2022-re sem mozdultak el. Ez egyben azt az üzenetet közvetítette, hogy a föld közelebb van a feledéshez, mint bármikor a hidrogénbomba-tesztek kezdete és 1984 óta, amikor az amerikai–szovjet kapcsolatok a mélypontjukhoz érkeztek – írja a Daily Mail.
Igen ám, de 2023-ban ezt is sikerült átlépni, és tíz másodperccel közelebb kerülve a véghez, 90 másodpercre állították a mutatókat, amely ugyan 2024-ben nem mozdult el, idén azonban jó eséllyel még közelebb kerülhetünk az éjfélhez.
(index.hu)
