Egy bibliai parancsolat alapozta meg a gyártók felelősségét
Három évtizede jelent meg a hazai jogban a termékfelelősség intézménye, amely alapján a gyártót a hibás terméke által okozott kárért az általánosnál szigorúbb felelősség terheli. Egy legújabb uniós irányelv, amelyet 2026 végéig kell a tagállamoknak a nemzeti jogukba átültetni, a szoftverek gyártóira, sőt az online platformokon értékesített termékekre is kiterjeszti a hibás termékekért való felelősséget.
Több mint három évtizede lépett hatályba a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény, amely kimondta: a gyártót az általánosnál szigorúbb felelősség terheli az olyan károkért, amelyeket a hibás termék más életében, testi épségében vagy más dologban okoz. Aztán tíz évvel később az új Polgári törvénykönyv gyakorlatilag lényegi változtatások nélkül ültette át a termékfelelősségi törvény rendelkezéseit.
A gyártó felelőssége
Menyhárd Attila jogászprofesszor szerint a termékfelelősségi szabályozás azzal hozott újdonságot a hazai kártérítési jogba, hogy egyrészt lehetővé tette a gyártónak a szerződéses láncolattól független perlését, másrészt azzal, hogy viszonylag szűk körben, taxatív módon, a gyártó vétkességétől függetlenül meghatározott esetekben biztosította a gyártó mentesülését a termék hibájából eredő károkért való felelősség alól.
A gyakorlatban ugyanis előfordul, hogy egy termék hibás, és ha ebből következően kárt is okoz, akkor termékkárról beszélünk. A károkozó hibás termék gyártója ezért felelősséggel tartozik. A törvény szerint azokban az esetekben keletkezik termékkár, ha
valakinek a hibás termék halálát okozta, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt keletkezett kár;
a hibás termék által más termékben okozott kár 500 eurót (kb. 200 ezer forintot) meghaladja, és a károsodott dolog magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és ilyen célra is használták.
A gyártót a termékfelelősség a termék általa történt forgalomba hozatalától számított tíz évig terheli, míg a károsult a kártérítési igényét hároméves elévülési határidő alatt érvényesítheti.
Ki az én felebarátom?
A gyártó felelőssége egy több mint száz éve született, amerikai esküdtszéki ítéletre vezethető vissza. Az ügyben (MacPherson v. Buick Motor Company) egy MacPherson nevű úriember kártérítésért perelte be a Buick Motor Companyt, mert gépkocsijával balesetet szenvedett. A bíróság 1916-ban az autógyárat marasztalta el, mert az általa gyártott autó kerékfelfüggesztése hibás volt, amit okozati összefüggésbe hoztak a balesettel. Benjamin N. Cardozo bíró a nevezetes ítéletben kimondta: a veszélyes termékek köre nem szűkül a mérgekre, léteznek egyéb veszélyek; ha hibás a konstrukció, csak a gyártó lehet ezért felelős.
Európában egy 1932-es ügy (Donoghue v. Stevenson) alapozta meg a termékfelelősséget. Az történt ugyanis, hogy két hölgy beült fagylaltozni a skóciai Paisley város kávézójába, ahol helyi specialitásként gyömbérsörrel locsolták meg az édességet. Előbb May Donoghue ivott a gyömbérsörből, majd a barátnője a maradék italt kiöntötte a kehelybe. Ekkor vették észre, hogy az üvegből oszladozó csiga pottyant a fagylaltba. A látványtól May Donoghue előbb sokkos állapotba került, majd kiderült, hogy gyomorfertőzést is kapott. A pórul járt nő beperelte a gyömbérsör gyártóját. A kérdés az volt: felelős-e ebben az esetben a gyártó? A bíróság három a kettő ellenében úgy értékelte, hogy igen. A kártérítési perben eljáró Lord Atkin a bibliai „szeresd felebarátodat” parancsot a jog nyelvére így fordította le: „ne okozz kárt felebarátodnak”, és feltette híres kérdését: ki az én felebarátom? Azaz: a hölgyek perelhetik-e közvetlenül a gyömbérsör gyártóját, ha nincs közöttük közvetlen jogviszony?
Lord Atkin a kérdésre igennel válaszolt, mondván, hogy felebarát mindenki, akinek a termék (gyömbérsör) kárt okozhat. Ezzel megalapozta a termékfelelősség intézményét, amelyről jelenleg EU-irányelv rendelkezik. Lord Atkin sírján pedig a következő felirat olvasható: „Who, then, in Law is my neighbour?” (Akkor a törvény szerint ki a felebarátom?)
Új uniós irányelv
Az Európai Unió termékfelelősségi rendszerét 1985-ben hozták létre. Célja az volt, hogy a károsult személyek kártérítést kapjanak, ha egy hibás termék miatt testi sérülést vagy vagyoni kárt szenvedtek el. Mindössze azt kell bizonyítaniuk, hogy a termék hibás, és a hiba okozta a sérülést vagy kárt.
Ez a rendszer bő két hete jelentősen megváltozott, ugyanis az Európai Unió Tanácsa október 10-én új irányelvet fogadott el a termékfelelősségre vonatkozó uniós jogszabályok aktualizálásáról. Tuzson Bence igazságügyi miniszter szerint a termékfelelősségi szabályok jó hírt jelentenek a fogyasztók és a gyártók számára. A károsultak könnyebben tudnak majd a bíróság előtt kártérítést követelni. A gyártók számára pedig egyértelműek lesznek a digitális termékekre és a körforgásos gazdaság üzleti modelljeire vonatkozó szabályok – állítja a miniszter az új uniós irányelvről, amelyet a tagállamoknak 2026 végéig kell a nemzeti jogukba átültetni.
Az újonnan elfogadott termékfelelősségi szabályok nemcsak a fogyasztók javát szolgálják, hanem várhatóan az új technológiák bevezetését és elterjedését is ösztönzik, valamint jogi egyértelműséget és egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak a gyártók számára.
(Sereg András, index.hu)
