Apró, gyorsan öregedő testben élt, mégis a hit és az életöröm tanúja volt
Október 5-én, szombaton este elhunyt a 28 éves Sammy Basso. Olaszországban mindenki ismerte: nagy bölcsesség, pozitív gondolkodás és hit koncentrálódott testében, amely egy genetikai betegség folytán aprócska volt és gyorsan öregedett. Biológus volt, író és aktivista.
Egy öregember szervei, törékeny csontjai, gyenge ízületei jellemezték, mégis hatalmas lelke, kristálytiszta hite volt, példaképe lett sokaknak. December 1-jén lett volna 29 éves. Ő volt a világ leghosszabb ideig élő embere, aki progériában, más néven Hutchinson–Gilford-szindrómában (HGPS) szenvedett.
Október 11-én, pénteken Giuliano Brugnotto vicenzai püspök celebrálja a temetési szentmisét a Tezze sul Brenta-i templom és a sportpálya közötti területen, ahová mintegy ötezer embert várnak. „Az élet himnusza, a hit és a remény tanúságtevője volt. Egy a kicsinyek közül az evangéliumban” – mondta róla a püspök.
„Ha a föld hatalmasai megértenék, mit jelent az életért harcolni, azt hiszem, nem lenne bátorságuk háborúzni” – hangzott az egyik legismertebb mondása. Sammyt az egész világon ismerték, szerepelt televízióban, közösségi oldalakon, meghívták konferenciákra, rendezvényekre, beszélt a betegsége kutatására létrehozott egyesületéről, az életről, nem tulajdonított jelentőséget a külsejének és annak, hogy mit gondolhatnak róla az emberek, magvető volt, mindenkit lenyűgözött, megfertőzött az őszinteségével és üdeségével. Ritka betegségben szenvedett, mégis irigyelték intelligenciájáért és a belőle áradó derűért.
„A hit a legfontosabb, a legbensőbb részem – mondta egy interjúban. – Bármit mondhatnék magamról, de ha nem mondom el, hogy van hitem, az olyan, mintha semmit sem mondanék”. Gyakran kérdezték tőle, hogyan tudott hinni genetikai betegsége ellenére: „Számomra Isten olyan nagyszerű, olyannyira túl van mindenen, ami elérhető, hogy mellette tényleg minden eltűnik – válaszolta derűsen. – Isten életet adott nekem, családot, barátokat, adott egy világot, amelyben élhetek, és ezek mind olyan dolgok, amelyek sokkal fontosabbak és nagyobbak, mint amit a betegség elvehet tőled”.
Sammy mindig magán hordott egy fából készült Tau-medált, Jézus és Szent Ferenc iránti szeretetének jeleként. A 2015-ös Olaszországszerte megrendezett Bibliai Fesztivál alkalmából a Famiglia Cristiana olasz katolikus folyóiratnak ezt nyilatkozta: „A bátorság nem azt jelenti számomra, hogy nem félek, mert a félelemre is szükség van, hanem azt a lehetőséget, hogy felül lehet emelkedni a félelmen, nem kell megengedni, hogy a félelem kényszerhelyzetbe vigyen... Az biztos, hogy számomra az élet csodálatos dolog, és csak köszönetet tudok mondani érte. És mi a titka annak, hogy jól éljünk? Hogy meglássuk a sok szép dolgot az életben, ne ragadjunk le a rossz dolgoknál.”
2018-ban kitüntetéses diplomát szerzett természettudományból, szakdolgozatának témája a progériás betegség géntechnológiával történő gyógyítása lehetőségének bemutatása volt. Később molekuláris biológiából mesterdiplomát szerzett. Az Olasz Köztársasági Érdemrend lovagja volt.
Sammy olyan volt, mint a „szomszédban élő szent” – ahogy mondaná Ferenc pápa, aki tíz évvel ezelőtt felhívta őt telefonon, majd meghívta őt a Szent Márta házba is. Nem először járt a Vatikánban: évekkel korábban Ratzinger pápa megölelte, még korábban II. János Pál pedig megsimogatta.
„A pozitív gondolkodásom nagyobb minden erőnél” – mondta a 2015-ös Sanremói Fesztivál színpadán, milliók előtt. Nem véletlenül a híres olasz rapper, Jovanotti Penso positivo (Pozitívan gondolkodom) című dala volt az egyik kedvence. „Tényleg nehéz lett volna nála élettelibb embert találni. Örömünnep volt, amikor eljött a koncertjeimre. Intelligenciája, szenvedélye, műveltsége és az a képessége, hogy a tudományos ismereteket összhangba hozza a rendíthetetlen hittel, elképesztő humora és sokszínű elméje jut elsőként eszembe róla” – írta Lorenzo Cherubini, azaz Jovanotti énekes-dalszerző a közösségi médiában Sammy halálhírére közzétett bejegyzésében.
Mindig is szerette a kihívásokat, négyéves kora óta rendszeresen utazott Bostonba, hogy kísérleti kezeléseken vegyen részt. Az egyik legjobb barátja a gyógytornásza volt, aki éveken át próbálta enyhíteni gyötrelmeit.
2019-ben egy nagyon kényes szívműtéten esett át, amely a maga nemében az első volt a világon, amit progériás betegen végeztek. Elmesélte, hogy amikor a műtét után felébredt, egy fehérbe öltözött férfit látott a fényben, és megkérdezte tőle: „Én halott vagyok, te pedig egy angyal?” „Nem, én vagyok az orvos, a műtét jól sikerült” – válaszolta az.
Sammy felkészült a halálra, tudatában volt végességünknek. A halál az öröm, az ünneplés pillanatában érte utol, édesanyja, édesapja és sok barátja vette körül egy esküvői vacsorán Asolóban.
Forrás: Vocedeiberici.it; Lastampa.it; Famigliacristiana.it
Fotó: Sammy Basso Facebook-oldala; Vocedeiberici.it
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
