Népességfogyás nálunk és Európában
Magyarországon rögzítették az Európai Unió huszonhét országából az ötödik legnagyobb természetes fogyást – derül ki a KSH Tér-kép kiadványából. A születésszám a fővárosban élők körében a legkritikusabb, Pest megye adatai sem túl magasak, a főváros után Baranyában és Csongrádban a legrosszabb a helyzet. A kiadvány szerint az EU egészében többen haltak meg, mint ahányan születtek:
- a születések és halálozások különbségéből adódó természetes szaporodás uniós átlaga mínusz 1,6 ezrelék volt a 2017–2021-es évek átlagából számolt adatok szerint.
Mindössze kilenc országban haladta meg a születések száma a halálozásokét, ebből négyben 2 ezreléknél magasabb volt ez az érték. Négy ezreléknél nagyobb volt a népességfogyás nyolc országban, több mint 8 ezrelékes a bulgáriai mutató. A nyugat-európai országok közül már ebben az időszakban is az olasz népesedéssel voltak a legsúlyosabb problémák, de a helyzet azóta tovább romlott.
Viszont a forgatókönyvek között kétmilliárd fős eltérés van.
A magyarnál csak a horvát népesség csökkent nagyobb mértékben a közép-európai és szomszédos EU-tagállamok közül.
A születések és halálozások száma Ausztriában és Szlovákiában szinte megegyezett, de a magyarnál a cseheknél és lengyeleknél is sokkal, Romániában enyhén jobb volt a helyzet.
A születésszám a fővárosban élők körében a legkritikusabb, és bár sok fiatal költözik ki az agglomerációba, a Pest megyei adat sem túl magas, alig haladja meg az ideális érték kétharmadát. A főváros után Baranyában és Csongrádban a legrosszabb a helyzet.
Ráadásul az éves összesített adatokból azt is tudjuk, hogy 2022 óta tovább romlott a népesedési helyzet Magyarországon: idén februárban kis híján történelmi mélypontra esett a születések száma.
(index.hu)
