Magar oktatásügy, uniós összehasonlításban
Uniós szinten nőttek, Magyarországon összességében csökkentek az oktatásra fordított kiadások – olvasható az Európai Bizottság friss, Oktatási és Képzési Figyelő 2022 című kiadványának Magyarországról szóló fejezetében. A bizottság összesítése szerint az olvasási alapkészség terén a 2011-es 17,6 százalékról 25,3 százalékra emelkedett a gyengén teljesítő magyar 15 évesek aránya 2021-re, a matematikánál 22,3-ról 25,6 százalékra, a természettudományoknál 14,1 százalékról 24,1 százalékra. A rosszul teljesítők aránya mindhárom területen meghaladja az uniós átlagot. Brüsszel szerint a magyar oktatási rendszeren belül ezek a legnagyobb gondok:
- a korai iskolaelhagyással (2021-ben 12 százalék volt azoknak a magyar fiataloknak az aránya, akik 18–24 éves koruk között sem szereztek középfokú végzettséget és nem is vettek részt oktatásban),
- kiemelkedően romlott a romák körében a korai iskolaelhagyás aránya,
- égető probléma az egyre nagyobb tanárhiány is (az óvodákban és az alapfokú oktatásban dolgozó magyarországi pedagógusok a legmeredekebb csökkenést mutató foglalkoztatási csoporthoz tartoztak a Covid-járvány idején is, 2020 márciusa és 2021 májusa között számuk 3500 fővel, vagyis 3 százalékkal csökkent),
- jellemző az elöregedés is,
- a pedagógusok fizetése Magyarországon a legalacsonyabb az OECD-országok körében,
- jelentősen csökkent az érdeklődés a tanári pálya iránt (a tanárképzésre beadott jelentkezések száma jelentősen csökkent az elmúlt három évben),
- az oktatásra fordított közkiadások a GDP arányában 5 százalékról 4,7 százalékra csökkentek.
A brüsszeli jelentés megállapítja, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–34 évesek aránya 2021-re 32,9 százalékra nőtt a 2011-es 28,2 százalékról, arányuk Magyarországon még mindig az egyik legalacsonyabb, szemben a 41,2 százalékos uniós átlaggal és a 45 százalékos uniós célértékkel. Az egyetemre jelentkezők száma pedig csökkent az utóbbi években (legutóbb 99,2 ezren jelentkeztek, 13 ezerrel kevesebben, mint 3 évvel ezelőtt).
A kiadvány szerint hiba volt 16 évre csökkenteni a tankötelezettség korhatárát, a kormány céljával ellentétben a fiatalok nem lettek munkavállalók, se iskolába, se dolgozni nem járnak.
A tavaszi országgyűlési választások óta már több alkalommal az utcára vonultak, tiltakoztak a pedagógusok és a diákok az oktatási rendszer állapota miatt.
(index.hu)
