Cigánymisszió: az érdi tanoda múltja és jelenlegi élete
Kilenc évvel ezelőtt Érden létrehoztuk a tanodát azzal a szándékkal, hogy a roma gyermekeknek legyen lehetőségük értelmesen eltölteni az iskola utáni időt, amikor otthon lennének de nem történik hasznos időtöltés. Akkoriban főleg azokkal foglalkoztunk akik a helyi iskolába jártak, közel laktak a tanoda vált a második otthonukká. Azóta sok minden történt a tanoda életében. Többek között megjelentek 16 év feletti fiatalok kevésbé fiatalok, hogy szeretnék befejezni a 8. általános iskolát. Akkoriban főleg Erdélyből Érdre települt fiatalok jelentkeztek ezzel az igénnyel. Később a magyar származású romák kezdtek jelentkezni, hogy nincs meg az általános iskolai befejezés bizonyítványuk.
Felkerestük a Budapesten működő Kalyi Jag roma nemzetiségi iskolát azzal a kéréssel, hogy Érden felkészítenénk a tanulókat esti iskolarend szerint, hogy vizsgázhassanak az általános iskola 7-8 osztályából. Nagyon elterjedt ennek az iskolarendszernek lehetősége. Különös, de ezzel párhuzamosan jelentkeztek önkéntes tanárok akik vállalták, hogy hetente két alkalommal oktatják a roma fiukat, lányokat olykor édesanyákat. Egyre többen jelentkeztek, a tanoda épülete kezdett kicsi lenni, így az önkormányzat segítségével kaptunk egy üres házat amit berendeztünk oktatásra alkalmas bútorokkal. Itt ugyanúgy történik az értékelés, dolgozatírás felmérés. Itt 5 szobában elkülönülten kiscsoportokban lehet oktatni. Önkénteseink nagyon szeretnek együtt lenni a gyerekekkel fenntudják tartani a figyelmüket az órán, hisz kiscsoportokban vannak.
A városban az elmúlt év óta szokássá vált, hogy a nemzetközi önkéntesek napját megünnepeljük december 05-én. Erre hivatalos minden városi önkéntes csoport. Így természetesen a Kalyi Jag esti iskola önkéntesei is. Ezen az estén szokássá vált, hogy egy-egy csoportból valaki egy rövid történetet elmond abból az élményből ami az önkéntességében örömet jelentett számára. A Kalyi Jag iskola egyik tanulója jelentkezett, hogy ő szeretné ezen az alkalmon elmondani, hogy ő hogy éli meg az esti iskolát.
Egy 37 éves 6 gyermekes özvegy anyuka aki egyébként nagyon szorgalmas szeretné elmondani a többi önkéntes előtt, hogy számára mit jelent ebbe az iskolába járni. Nagyon bátran kiállt és azt mondta, hogy alig várja, hogy mehessen az iskolába, mert úgy érzi, hogy egy szerető közösségbe megy ahol otthon érzi magát. Sok szépet mondott a pedagógusokról aki tanítják őket. Szó szerit a „tanárok mindent megtesznek értünk érezzük, hogy mi fontosak vagyunk számukra.” Név szerint a tanárok neveit is megemlítette. Az este ünneplése emelkedett lett attól, hogy valaki aki rászorult megosztotta a szeretetet, amit kapott és ezt jónak látta elmondani. Köszönjük neki.
Azt gondolom ez a legnagyobb fizetség amikor szeretetből teszünk valamit amire a másiknak szüksége van. Jó, hogy Teremtő Istenünk belénk lehelete az Ő szeretetét ez tart életben bennünket.
Tarnóczi Mária
