Tanúságtétel az ima erejéről
Negyven éves házasok vagyunk. Kisebb megszakításokkal mindig ivott a férjem, az utóbbi években még jobban. Szinte ki sem józanodott. Ideggyuladás lett a lábában, az orvosok azt mondták, hogy az italtól van, és ez nem fog elmúlni. Járok itt egy közösségbe, és volt egy Szentlélek-szeminárium, amin én is részt vettem. A Szentlélek-kiáradás alkalmával az imaszolgálat alatt kaptam az Úrtól azt az ajándékot,, üzenetet, hogy kérjek Tőle sokat, mert Ő betölti a vágyaimat.
Imáim célba értek. Sokat imádkoztam a férjemért - de ha megbántott, kihagytam az imát. A hétfői közösségben egy alkalommal elmondtam a gondomat. Ott is közösen imádkoztunk érte. Mindig kértem az Urat, hogy adjon nekem békét, türelmet és sok szeretetet a szívembe, és gyógyítsa őt az alkohol rabságából. Egy idő után azt vettem észre, hogy már nem bántódom meg, hanem a bántást dicséretnek vettem. Aztán egy idő után a férjem az alkohol-ivást abbahagyta, de a lába továbbra is fájt. Már alig bírt menni. Sok gyógyszert szedett, de a fájdalom nem szűnt.
Nem nagyon örült, hogy én járok a közösségbe és templomba. Egy alkalommal azt mondta, hogy elhiszi, hogy van Isten, ha az ő lába meggyógyul - imádkozzam érte. Erre még jobban kértem imáimban az Urat, hogy gyógyítsa őt meg. Két hónap után elmúlt a fájdalom, mondja, hogy nem fáj a lába, úgy látszik, hasznnált a gyógyszer. Igen, meg az ima - mondtam. Erre nagyon csúnyát mondott. Sírtam, és mondtam magamban: Uram, nem érdemli meg, hogy meggyógyuljon.
Pár nap múlva újra visszajött a fájdalom. Megkérdezte: hol van a te Istened? Ennyit segített?
Csak annyit mondtam: nem hittél benne... Aztán láttam, hogy mennyire szenved, megint az Úrhoz fordultam: Uram, bocsáss meg nekem, hogy feladtam. Nagyon fáj, hogy Téged bánt, aki őt gyógyítod. Kérlek Uram, gyógyítsd őt! De ne csak a testét, a lelkét is, mert arra nagyobb szüksége van. Bocsáss meg neki kérlek - kértem az Urat szüntelen.
Egyik reggeli mise után a közösségi vezetőnk megkérdezte, mi van a férjemmel. Elmondtam neki. Mondta, hogy szívesen társul velem, mondjunk érte kilencedet. Aztán mondtunk egy másodikat. Én azóta is mondom egyiket a másik után - a férjem ideggyulladása meggyógyult, és már a lelke is kezd! Vasárnap mentem haza a miséről, és azt látom, ő is misét nézett a tévében. Aztán az is most először volt, hogy a rokonok jól érezték magukat nálunk, kérdezték is, hogy mi történt a testvérükkel (férjemmel), hogy így megváltozott? Az ima ereje - mondtam nekik.
Imáink célba érnek! Legyünk türelmesek. Dicsőség neked Jézusom, én bízom benned!
Julika Törökbálintról
(A hétfői közösség minden hétfőn 19 órakor jön össze a törökbálinti plébánián, az alkalom másfél órás, nyitott, mindenki számára szabadon látogatható - sipos)
