"Végül ő mondott ránk áldást és mosolyogva otthagyott minket"
Tanúságtételes beszámoló a köveskáli gyógyító összejövetelről: "A köveskáli templomnak varázsa van, lelke van. Vasárnap jártunk ott Sipos Gyulával, hogy résztvevői legyünk a gyógyító misének és az azt követő imaszolgálatnak. Már sokadik alkalmunk volt, Gyula is hozta szokásos formáját, tanítását sem először hallottuk, de nekem most mégis másképp szóltak az ismerős mondatok. A szentmise is mélyen megérintett, József atya elgondolkodtató prédikációjára most is emlékszem.
A szentmise végén a betegek kenetét is megkaptuk, az előttem álló hölgy, amikor József atya imádkozott felette, lélekben elnyugodott, úgy kaptuk el és segítettük fel. Én ilyet még nem láttam.
Az imaszolgálat során egy fiatal hölgy jött imát kérni hitbéli megerősödésért. Ő volt az, akire Gyula egyik ismeret szava vonatkozott, mármint, hogy van itt valaki, aki álmatlanságban szenved. Arra már nem is emlékszem, hogy mi mindent imádkoztunk, csak arra, hogy én is és ő is egyre jobban mosolygunk, mintha minden gondunk elszállt volna. A végén kicsúszott a számon: Aludj jól, álmodj szépeket! Ő azt felelte, hogy úgy lesz. Az az igazság, hogy a szolgálat során a közbenjáró is sokat kap a közös imától, amit a másikért mond.
A következőnek egy idős néni jött, na ez nem egy szokványos helyzet volt, mert bármibe belekezdtünk, azt ő fejezte be. Például: adjon az Isten sok erőt neked… Már magához is ragadta a szót, és elmondta, hogy arra nagyon is sok szüksége van, mert a múltkor is ment a hegyre dolgozni…Minden mondatunkat ő fejezte be, majd mielőtt áldást mondtunk volna, megköszönte szolgálatunkat, nagyon jó volt velünk beszélgetni, de sietnie kell, mert a zenészekkel szeretne hazamenni. Végül ő mondott ránk áldást és mosolyogva otthagyott minket.
Ez történt Köveskálon."
Tari Zsuzsa
